Mózes elsõ könyve (A teremtésrõl )



Mózes I. könyve, 50. rész


József pedig az õ atyja Orczájára Borúla és Siránkozék felette és Csókolgatá õt.


És Megparancsolá József az õ Szolgáinak, az orvosoknak, hogy Balzsamozzák be az õ Atyját; és Bebalzsamozák az orvosok Izráelt.


Mikor negyven nap eltelék, mert akkorra telnek be a Bebalzsamozás napjai, Siraták õt az Égyiptombeliek hetven napig.


És Elmúlának az õ Siratásának napjai, és Szóla József a Faraó Házanépéhez, Mondván: Ha kedves vagyok elõttetek, Szóljatok kérlek a Faraónak, Mondván:


Az én Atyám engem megesketett Mondván: Ímé én meghalok; az én Síromba, melyet Kanaán földén ástam magamnak, oda temess el engem. Most Hát kérlek, hadd menjek el, és temessem el az én Atyámat, Azután visszatérek.


És monda a Faraó: Eredj el és temesd el a te Atyádat, a mint megesketett téged.

Tweet thisPost on Facebook

Elméne azért József, hogy az õ Atyját eltemesse, és vele együtt felmenének mind a Faraó Szolgái, az õ Házának vénei és Égyiptom földének minden vénei,

Tweet thisPost on Facebook

Józsefnek is egész Háznépe; és az õ Bátyjai, és az õ Atyjának Háznépe; csak gyermekeiket, juhaikat és barmaikat Hagyták a Gósen földén.

Tweet thisPost on Facebook

Felmenének annakfelette õ vele szekerek is és lovagok, úgy hogy igen nagy sereg vala.

Tweet thisPost on Facebook

Mikor Eljutának Atád szérûjéhez, mely a Jordánon Túl van, nagy és keserves Sírással Sírának ott. József pedig hét napig Gyászolá az õ Atyját.


És Láták az Ország lakosai, a Kanaán népe azt a Gyászt Atád szérûjénél, és Mondának: Keserves Gyásza ez az Égyiptombelieknek. Azért nevezék azt a helyet Ábel Miczrajimnak, mely a Jordánon Túl van.

Tweet thisPost on Facebook

Aképen cselekedének azért Jákóbbal az õ fiai, a miképen megparancsolta vala nékik.

Tweet thisPost on Facebook

Elvivék ugyanis õt az õ fiai Kanaán földére és eltemeték õt a Makpelah mezõnek Barlangjába, melyet vett vala Ábrahám a mezõvel együtt temetésre Való örökségnek a Khitteus Efrontól Mamrénak átellenében.


És visszatére József Égyiptomba, õ és az õ atyjafiai, és mind azok, kik vele fölmentek vala az õ Atyjának temetésére, Minekutána eltemette az õ Atyját.

Tweet thisPost on Facebook

A mint Láták József Bátyjai, hogy az õ atyjok meghalt, ezt Mondják vala: Hátha gyûlölni fog minket József, és visszaadja nékünk mindazt a gonoszt, a mit rajta elkövettünk.


Izenetet küldének azért Józsefhez, Mondván: A te Atyád megparancsolta nékünk az õ holta elõtt, Mondván:

Tweet thisPost on Facebook

Így Szóljatok Józsefhez: Kérünk téged, Bocsásd meg a te Atyádfiainak vétkét és bûnöket, mert Gonoszúl cselekedtek te ellened. Most azért Bocsásd meg azoknak vétkét, a kik a te Atyád Istenét Szolgálják. József pedig Sír vala, mikor ezt Mondák néki.


Járulának pedig õ Hozzá az õ testvérei is, és Leborúlának elõtte és Mondának: Ímé mi a te Szolgáid vagyunk.


József pedig monda: Ne féljetek: avagy Isten Gyanánt vagyok-é én?


Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt Jóra gondolta Fordítani, hogy cselekedjék úgy a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa.


Most Annakokáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És Megvígasztalá õket és Szívökre beszéle.


József pedig Égyiptomban lakozék; mind õ, mind az õ Atyjának Házanépe. És éle József Száz Tíz esztendeig.

Tweet thisPost on Facebook

És Látá József Efraimtól harmad ízen Való fiait. Manasse Fiának Mákhirnak is születtek József térdén gyermekei.


És monda József az õ testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonynyal Meglátogat titeket és felvisz titeket e földrõl arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.


És megesketé József Izráel fiait, Mondván: Mikor az Isten titeket bizonynyal Meglátogat, vigyétek fel innen az én tetemeimet magatokkal.


És meghala József Száz Tíz esztendõs Korában, és Bebalzsamozák, és Koporsóba tevék Égyiptomban.

Tweet thisPost on Facebook







This goes to iframe