Jób könyve

Felele pedig a Naamából Való Czófár, és monda:

Mindamellett az én gondolataim feleletre Kényszerítenek engem és e miatt nagy az Izgatottság bennem.

Hallom Gyalázatos Dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

Az istentelenek Vígassága rövid ideig Tartó, és a Képmutató öröme egy Szempillantásig Való?

Ha szinte az égig érne is az õ Magassága, és a felleget érné is a fejével:

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik Látták, azt Mondják: Hol van õ?

Mint az álom, úgy elrepûl és nem Találják õt; eltünik, mint az éjjeli Látomás.

A szem, a mely Rá ragyogott, nem Látja többé, és az õ helye sem törõdik Már vele.

Fiai a szegények kedvében Járnak, és kezei Visszaadják az õ rablott Vagyonát.

Csontjai, ha megtelnek is Ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.

Ha édes az õ Szájában a Gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve Alá;

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

Az õ étke Elváltozik az õ Gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

Gazdagságot nyelt el, de Kihányja azt, az õ Hasából kiûzi azt az Isten.

A Viperának mérgét szopta és a Siklónak Fulánkja öli meg õt,

Hogy ne Lássa a Folyóvizeket, a tejjel és mézzel Folyó patakokat.

A mit Másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott Vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, Házat rabolt, de nem Építi meg azt.

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi Drágaságát.

Az õ Falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz Tartós az õ Jóléte.

Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget Lát, és mindenféle Nyomorúság Támad Reá.

Mikor meg akarja tölteni a Hasát, Reá Bocsátja Haragjának tüzét, és azt önti Rá étele Gyanánt.

Mikor Vasból Csinált fegyver elõl fut, Aczélból Csinált íj veri át.

Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés Támad felette.

Mindenféle titkos sötétség van az õ Vagyonán; Fúvás nélkûl Való tûz emészti meg õt; Elpusztíttatik az is, a mi Sátrában megmaradt.

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene Támad.

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ Haragjának Napján.

Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.