Krónika I. könyve

És lõn az esztendõnek Fordulásával, mikor a Királyok harczba menni szoktak, Elindítá Joáb a hadat, és Elpusztítá az Ammon fiainak földjét. És elmenvén Megszállá Rabbát, (Dávid pedig Jeruzsálemben marada) és Elfoglalá Joáb Rabbát és Elrontá azt.

És elvevé Dávid az õ Királyuknak fejérõl a Koronát, mely egy Tálentom arany Súlyú vala, s melyben Drágakövek Valának. És Dávid fejére tette azt, s a Városból is temérdek Zsákmányt vitt el.

A Város népét pedig Kihozatá és fûrészszel Vágatá, és Vasboronákkal és fejszékkel. Így cselekedék Dávid az Ammon fiainak minden Városával; Azután megtére Dávid az egész néppel Jeruzsálembe.

Ezután ismét had Támada Gézerben a Filiszteusok ellen; és akkor ölé meg a Husátites Sibbékai az óriások nemzets égébõl Való Sippait; és ilyen Módon Megaláztatának.

Ismét lõn had a Filiszteusok ellen, melyben megölé Elhanán, a Jáir fia a Gáthbeli Lákhmit, a Góliát Atyjafiát; és az õ Dárdájának nyele Hasonló vala a szövõk Zúgolyfájához.

Ezek Után ismét versengés Támadt Gáthban, hol egy magas ember vala, a kinek hat-hat, vagyis huszonnégy ujja volt; ez is óriás fia vala.

És szidalommal illeté Izráelt, és megölé õt Jonathán, Dávid testvérének, Simeának fia.

Ezek ugyanazon egy óriásnak fiai voltak Gáthban, a kik elveszének Dávidnak és az õ Szolgáinak keze által.