Krónika II. könyve

Elvégezé Salamon Magában, hogy az Úr nevének Házat Építene, és Magának Királyi Palotát.

És rendele Salamon hetvenezer férfit Teherhordásra, nyolczvanezer férfit Favágásra a hegyen; Háromezerhatszáz felügyelõt azokhoz.

És külde Salamon a Tírusbeli Hirám Királyhoz, Mondván: A mint az én Atyámmal Dáviddal cselekedtél, a kinek küldöttél Czédrusfákat, hogy Építene Magának Házat, melyben laknék:

Úgy én az én Uram Istenem nevének akarok Házat Építeni, hogy néki szenteljem, és abban füstölõ szerekkel Jó illatott gerjeszszek, hogy folytonosan szent kenyerek álljanak elõtte, s minden reggel és este Égõáldozatot áldozzak szombatnapokon, az új holdnak napjain, és az Úrnak a mi Istenünknek szentelt ünnepeken, melyeket örökké kell cselekedniök az Izraelitáknak.

A Ház pedig, a melyet Építeni Szándékozom, igen nagy lesz, mert a mi Istenünk nagyobb minden isteneknél.

De kinek volna annyi ereje, hogy néki Házat Csinálhatna? Az ég és az egeknek egei õt be nem Foghatják, s ki vagyok én is, hogy néki Házat Csinálhassak? hanem hogy csak Jóillatot tegyenek abban õ elõtte.

Most azért küldj Hozzám Tudós mesterembert, a ki tudjon Készíteni Aranyból, ezüstbõl, rézbõl, Vasból, Bíborból, Karmazsinból és kék Bíborból; a ki tudjon metszéseket metszeni az én mesterembereimmel együtt, a kik Júdában és Jeruzsálemben vannak, a kiket az én Atyám, Dávid szerzett.

Annakfelette küldj Czédrusfákat, Fenyõfákat és Ébenfákat a Libánusról, mert tudom, hogy a te Szolgáid Tudják Vágni a Libánusnak Fáit; és ímé az én Szolgáim is a te Szolgáiddal lesznek,

Hogy Készítsenek nékem sok Fát, mert a Ház, a melyet Építek, nagy és Csudálatos lészen.

És ímé a Munkásoknak, a Favágóknak, a te Szolgáidnak adok Húszezer véka cséplett Búzát és Húszezer véka árpát, Húszezer Báth bort és Húszezer Báth olajat.

Felele pedig Hírám, a Tírus Királya levélben, melyet külde Salamonnak: Mivelhogy az Úr szerette az õ népét, azért adott téged nékik Királyul.

Ismét monda Hírám: Áldott az Úr az Izráel Istene, a ki mind a mennyet, mind a földet teremtette; a ki ilyen bölcs, Tudós, okos és értelmes fiat adott volt Dávid Királynak, a ki mind az Úrnak Házat, mind Magának Királyi Palotát akar Építeni.

Ímé küldöttem azért bölcs, Tudós és értelmes férfit, a ki az én Atyámé, Húrámé volt;

A Dán nemzetségének Leányai közûl Való asszony Fiát (és az õ atyja Tírus Városából Való), a ki tud Készíteni Aranyból, ezüstbõl, rézbõl, Vasból, kövekbõl, Fákból, Bíborból, kék Bíborból, lenbõl és Karmazsinból és mindenféle metszést metszeni és minden remekmûvet Elkészíteni, a melyekkel Megbízatik, a te Tudós mesterembereiddel és az én uramnak, Dávid Királynak, a te Atyádnak Tudós mestereivel egyben.

Azért most, a mely Búzát, árpát, olajat és bort igért az én uram, küldje el az õ Szolgáinak;

Mi pedig a Libánuson Vágunk Fát, a mennyire néked szükséged lesz, és elviszszük azokat Szálakon a tengeren Joppéhoz, és te onnét vitessed Jeruzsálembe.

Megszámláltata azért Salamon minden idegen férfit az Izráel földén, az õ Atyjának, Dávidnak Megszámláltatása Után és Találtatának Százötvenháromezerhatszázan.

És Választa azok közûl hetvenezer Teherhordót, Favágásra pedig a hegyen nyolczvanezeret; pallérokul, a kik a népet Szorgalmaztatnák, rendele Háromezerhatszázat.