Krónika II. könyve

És külde Ezékiás az egész Izráelhez és Júdához, sõt Efraimnak és Manassénak is íra leveleket, hogy jönnének el az Úr Házához Jeruzsálembe, hogy Megtartanák a Páskhát az Úrnak, Izráel Istenének.

És Tanácsot tarta a Király és fejedelmei s az egész gyülekezet Jeruzsálemben, hogy a Második Hónapban Tartsák meg a Páskhát.

Mert azt akkor nem Tarthatták meg, mert a papok nem szentelhették meg magokat kellõ Számban, s a nép sem gyûlt vala össze Jeruzsálemben.

És e dolog igen tetszék mind a Királynak, mind az egész gyülekezetnek.

Elhatározták Tehát, hogy kihirdetik egész Izráelben Beersebától fogva Dánig, hogy jõjjenek Jeruzsálembe Páskhát szentelni az Úrnak, Izráel Istenének, mert Már Régóta nem Tartották meg úgy, a mint megiratott.

Elmenének azért a Híradók a Király levelével és a fejedelmekével az egész Izráelhez és Júdához, és a Király Parancsolatjából ezt Mondják vala: Izráel fiai! térjetek meg az Úrhoz, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istenéhez s õ is megtér a maradékhoz, mely megmaradt még köztetek az Assiriabeli Királyok kezétõl.

És ne legyetek olyanok, mint a ti Atyáitok és Atyátokfiai, a kik vétkeztek volt az Úr ellen, Atyáik Istene ellen és Elpusztította õket, a mint ti magatok Látjátok.

Most azért meg ne Keményítsétek nyakatokat, mint a ti Atyáitok; adjatok kezet az Úrnak, és bemenvén az õ szent helyébe, a melyet megszentelt örökké, Szolgáljatok az Úrnak, a ti Isteneteknek, és elfordul Rólatok haragja.

Mert hogy ha ti megtéréndetek az Úrhoz, a ti Atyátokfiai és fiaitok kegyelmet Találnak Azoknál, a kik õket Fogságba vitték, és megtérnek erre a földre, mert irgalmas és kegyelmes az Úr, a ti Istentek, és nem Fordítja el Orczáját tõletek, ha õ Hozzá megtéréndetek.

Mikor pedig a Híradók Városról-Városra menének az Efraim és a Manasse földén, mind Zebulonig, nevetik és Csúfolják vala õket;