Zsoltárok könyve
120. zsoltár
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz Kiálték, és meghallgata engem.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug Ajaktól és a Csalárd nyelvtõl!
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te Csalárd nyelv?!
Vitéznek hegyes nyilait fenyõ-fa Parázsával.
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom, és a Kédár Sátrai közt lakom!
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyûlölõivel!
Magam vagyok a békesség, de mihelyt Megszólalok, õk viadalra készek.