Jeremiás próféta könyve

Az a beszéd, a melyet Szóla az Úr Jeremiásnak, Jojákimnak, a Jósiás, Júda Királya Fiának idejében, Mondván:

Menj el a Rékábiták Házához, és Szólj velök, és vidd be õket az Úr Házába, a Kamarák egyikébe, és adj nékik bort inni.

És mellém vevém Jaazániát, Jeremiásnak Fiát, ki fia vala Habasániának, és az õ rokonait és minden fiait és a Rékábiták egész Háznépét.

És bevivém õket az Úr Házába, a Hanán fiainak a Kamarájába, ki Igdaliásnak, az Isten emberének fia vala, a mely a fejedelmek Kamarája mellett vala, Mahásiásnak, Sallum Fiának Kamaráján felül, a ki az Ajtónak õrizõje vala.

És a Rékábiták Háza népének fiai elé borral telt Kancsókat és poharakat tevék, és ezt Mondám nékik: Igyatok bort!

És felelének: Nem iszunk bort, mert Jónadáb, Rékábnak fia, a mi Atyánk parancsolta nékünk, Mondván: Ne igyatok ti bort soha, se a ti fiaitok.

Se Házat ne Építsetek, se vetést ne vessetek, se szõlõt ne ültessetek, se ne tartsatok; hanem Sátorokban lakjatok teljes életetekben, hogy sok ideig éljetek e földnek Színén, a melyben ti jövevények vagytok.

És hallgattunk Jónadábnak a Rékáb Fiának, a mi Atyánknak Szavára mindabban, a miket parancsolt nékünk, hogy teljes életünkben bort ne igyunk mi, a mi feleségeink, a mi fiaink és a mi Leányaink.

Se Házakat ne Építsünk, hogy azokban lakjunk, se szõlõnk, se mezõnk, se vetésünk ne legyen nékünk.

Hanem lakozzunk Sátorokban. Hallgattunk azért, és a szerint cselekedtünk, a mint nékünk Jónadáb, a mi Atyánk megparancsolta vala.

Mikor pedig feljöve Nabukodonozor, a babiloni Király a földre, akkor ezt Mondánk: Jertek el, menjünk be Jeruzsálembe a Káldeai sereg elõtt és a Siriabeli sereg elõtt; és Jeruzsálemben lakoztunk.

És Szóla az Úr Jeremiásnak, Mondván:

Így Szól a Seregek Ura, az Izráel Istene: Menj el, mondd meg a Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Nem veszitek-é fel az intést, hogy hallgassatok az én beszédeimre? azt mondja az Úr.

Jónadábnak, a Rékáb Fiának intései teljesedtek, a melyekkel megparancsolta az õ fiainak, hogy bort ne igyanak, és mindez ideig sem ittak bort; mert hallgattak az õ atyjok Parancsolatjára: én is Szóltam néktek; Szóltam pedig Jó reggel, de nem engedtetek nékem.

És elküldtem Hozzátok minden én Szolgámat, a Prófétákat, és pedig Jó reggel küldém, Mondván: Kérlek, kiki térjen meg az õ gonosz útjáról, Jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek Után ne Járjatok, hogy nékik Szolgáljatok, és lakoztok a földön, a melyet néktek és a ti Atyáitoknak adtam, de fületeket sem Hajtátok Reá, és nem hallgattatok Reám.

Mivelhogy Jónadábnak, a Rékáb Fiának fiai Teljesítik az õ atyjoknak Parancsolatját, melyet parancsolt vala nékik, e nép pedig nem hallgata Reám;

Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ímé, én Rábocsátom Júdára és Jeruzsálemnek minden Lakóira mindama veszedelmet, a melyrõl Szóltam nékik; azért mert Szóltam nékik, de nem Hallották, Kiáltottam nékik, de nem feleltek.

A Rékábiták Házának pedig monda Jeremiás: Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Mivelhogy hallgattatok Jónadábnak, a ti Atyátoknak Parancsolatjára, és Megtartottátok minden Parancsolatját, és úgy cselekedtetek, a mint meghagyta volt néktek:

Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Nem fogyatkozik el Jónadábnak, a Rékáb Fiának maradéka, a ki elõttem álljon mindenkor.