Ezékiel próféta könyve
Ezékiel könyve, 46. rész
Ezt mondja az Úr Isten: A belsõ pitvar kapuja, mely keletre néz, Zárva legyen a dologtevõ hat napon, szombatnapon pedig Nyissák ki, és újhold Napján is Nyissák ki.
És a fejedelem jõjjön be a kapu Tornáczának útján Kívülrõl, és álljon a kapu Félfája mellé, és mikor a papok Megáldozzák az õ égõ-áldozatát és Hálaadó áldozatait, õ leborulva Imádkozzék a kapu küszöbén, Azután menjen ki, a kaput pedig ne Zárják be estvéig.
És leborulva Imádkozzék az Ország népe ugyanannak a kapunak Bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr elõtt.
Az égõ-áldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép Bárány és egy ép kos legyen;
És az Ételáldozat: egy éfa a kos mellé; és a Bárányok mellé Ételáldozatul, a mit keze adhat, s az Olajból egy Hín az Éfához.
Az újhold Napján pedig egy ép, fiatal bika és hat Bárány és egy kos, mind épek legyenek.
És a bika mellé egy Éfát és a kos mellé egy Éfát tegyen Ételáldozatul; és a Bárányok mellé azt, a mi kezétõl telik, s az Olajból egy Hínt az Éfához.
És mikor bemegy a fejedelem, a kapu Tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki.
Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva Imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében Valón menjen ki.
A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, együtt menjen ki velök.
És az ünnepeken és a szent egybegyûléseken legyen az Ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a Bárányok mellé, a mit keze adhat, s az Olajból egy Hín az Éfához.
Továbbá, mikor a fejedelem szabad Akaratból tesz égõ-áldozatot, vagy Hálaadó áldozatokat, szabad Akaratból az Úrnak, Nyissák ki néki a kaput, mely napkeletre néz, és õ vigye égõ-áldozatát és Hálaadó áldozatait, mint a hogy szombat napon szokta tenni, és Azután menjen ki, és Zárják be a kaput kimenése Után.


És egy esztendõs ép Bárányt áldozz égõ-áldozatul naponként az Úrnak; minden reggel áldozz azzal.
És Ételáldozatot tégy Hozzá minden reggel: egy hatodrész Éfát, és az Olajból a Hín harmadrészét a liszt Megnedvesítésére, Ételáldozatul az Úrnak; örökre állandó rendelések ezek.
Hozzátok azért a Bárányt és az Ételáldozatot és az olajat minden reggel állandó égõ-áldozatul.
Ezt mondja az Úr Isten: Ha a fejedelem Ajándékot ad valamelyik Fiának a maga örökségébõl, az az õ fiaié legyen tulajdonul örökségképen.
De ha örökségébõl valamelyik Szolgájának ad Ajándékot, az a Szabadság esztendejéig lesz azé, Azután Visszaszáll a fejedelemre; csak az õ öröksége lesz az õ fiaié.
És a fejedelem el ne vegyen a nép örökségébõl, hogy Nyomorgatással kivesse õket Tulajdonukból; a maga Tulajdonából adjon örökséget fiainak, hogy az én népem közûl senki el ne széledjen a maga Tulajdonából.
És bevitt engem ahhoz a Bejárathoz, mely a kapu mellett oldalaslag vala, a Kamarákhoz, a papok szenthelyéhez, melyek északra néznek, és ímé, ott egy hely vala Leghátul nyugotra.
És monda nékem: Ez a hely, a hol a papok fõzzék a vétekért és a bûnért Való áldozatot, és a hol süssék az Ételáldozatot, hogy ne kelljen kivinniök a külsõ pitvarba a nép megszentelésére.
És kivitt engem a külsõ pitvarba, és elhordoza engem a pitvar négy szegletén, és ímé, a pitvar mindenik szegletében egy-egy pitvar vala.
A pitvarnak négy szegletében Zárt pitvarok Valának, negyven sing Hosszúságúak és harmincz sing szélesek; egy mértéke vala a négy szegleten Való pitvaroknak.
És Falazások Valának bennök köröskörûl mind a négy körûl, és a Falazások alatt Konyhák Valának Csinálva köröskörûl.
És monda nékem: Ez a Fõzõház, a hol fõzzék a Háznak Szolgái a nép véres áldozatát.