Mózes harmadik könyve (A léviták egyházi szolgálatáról )

Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fiai, vevék egyen-egyen az õ temjénezõjöket, és tõnek azokba szenet és Rakának arra füstölõ szert, és vivének az Úr elé idegen tüzet, a melyet nem parancsolt vala nékik.

Tûz jöve azért ki az Úr elõl, és megemészté õket, és Meghalának az Úr elõtt.

És monda Mózes Áronnak: Ez az, a mit Szólt vala az Úr, Mondván: A kik Hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép elõtt megdicsõittetnem.

Áron pedig mélyen hallgata. Szólítá azért Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek, az Áron Nagybátyjának fiait, és monda nékik: Jertek ide, vigyétek ki Atyátokfiait a szenthely elõl, a Táboron kivûl.

És odamenének, és kivivék õket az õ köntöseikben a Táboron kivûl, a mint Szólott vala Mózes.

Azután monda Mózes Áronnak és az õ fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Fejeteket meg ne Meztelenítsétek, Ruháitokat meg ne Szaggassátok, hogy meg ne haljatok és haragra ne gerjedjen az Úr az egész gyülekezet ellen; a ti Atyátokfiai pedig, Izráelnek egész Háza Sirassák az égést, a melyet égetett az Úr.

A gyülekezet Sátorának Nyílásán se menjetek ki, hogy meg ne haljatok; mert az Úr kenetének olaja van rajtatok. És cselekvének a Mózes beszéde szerint.

Áronnak pedig Szóla az Úr, Mondván:

Bort és szeszes italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet Sátorába, hogy meg ne haljatok. Örökkévaló Rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben.

Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és Tisztátalan között.