Náhum próféta könyve
1. rész
Buzgón szeretõ és Bosszúálló Isten az Úr, Bosszúálló az Úr, és telve haraggal; Bosszút áll az Úr az õ ellenségein, és haragot Tartó az õ gyûlölõi ellen.
Hosszútûrõ az Ur és Nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és Lábainak pora a felhõ.
Megfeddi a tengert, és kiapasztja azt, és minden folyamot Kiszáraszt. Elfonnyad a Básán és a Kármel, és a Libánon Virága elfonnyad.
A hegyek reszketnek elõtte, és a halmok Szétmállanak. Tekintetétõl megrendül a föld, és a Világ, és minden a mi rajta él.
Ki állhatna meg haragja elõtt, és ki Birhatná ki Búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a Láng, és a Kõszálak is szétporlanak tõle.
Jó az Úr, erõsség a Szorongatás idején, és õ ismeri a benne Bízókat.
De Gáttörõ árvízként Pusztít annak helyén, és gyûlölõit setétség üldözi.
Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít õ, nem lészen kétszer veszedelem.
Ha annyira Összefonódnak is, mint a tüskebokrok, és olyan ázottak is, mint az italuk: megemésztetnek, mint a teljesen Megszáradt Tarló.
Belõled Származott, a ki gonoszt korholt az Úr ellen, a ki álnokságot Tanácsolt.
Így Szól az Úr: Ha teljes erõben és sokan vannak is, mégis Levágatnak és elenyésznek. Megaláztalak téged, de nem foglak többé Megalázni.
Most Már leveszem Rólad az õ Igáját, és bilincseidet leszaggatom.
Felõled pedig azt rendeli az Úr: Nevednek ne Támadjon többé magva; isteneid Házából kivesztem a faragott és öntött képeket; Megásom Sírodat, mert becstelen vagy.
Ímé a hegyeken Örömhírhozónak Lábai! Békességet hirdet. Ünnepeld Júda ünnepeidet, fizesd le Fogadásaidat; mert nem vonul át rajtad többé a semmirekellõ; mindenestõl kiirtatott.





