Mózes negyedik könyve (Az izráeliták megszámlálásáról való könyv )

Azután pedig elindula a nép Haséróthból, és Tábort ütének Párán Pusztájában.

És Szóla az Úr Mózesnek, Mondván:

Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az õ Atyáiknak mindenik törzsébõl egy-egy Férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fõember közöttök.

Elküldé azért õket Mózes Párán Pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak Mindnyájan fõemberek Valának Izráel fiai között.

Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébõl Sámmua, a Zakhúr fia.

A Símeon nemzetségébõl Safát, a Hóri fia.

A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné fia.

Az Izsakhár nemzetségébõl Igál, a József fia.

Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a Nún fia.

A Benjámin nemzetségébõl Pálthi, a Rafú fia.

A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a Szódi fia.

A József nemzetségébõl, a Manasse nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia.

A Dán nemzetségébõl Ammiél, a Gemáli fia.

Az Áser nemzetségébõl Szethúr, a Mikaél fia.

A Nafthali nemzetségébõl Nahbi, a Vofszi fia.

A Gád nemzetségébõl Géuel, a Mákhi fia.

Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hoseát, a Nún Fiát Józsuénak.

És mikor elküldé õket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felõl, és Hágjatok fel a hegyre.

És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy sok?

És milyen a föld, a melyben lakozik az: Jó-é az vagy Hitvány; és milyenek a Városok, a melyekben lakozik: Táborokban vagy erõsségekben lakozik-é?

És milyen a föld: kövér-é az, vagy Sovány; van-é abban élõfa vagy nincs? És legyetek Bátorságosok, és szakasszatok a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok pedig a szõlõzsendülés napjai Valának.

Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin Pusztájától fogva mind Rehóbig, Odáig, a hol Hamáthba mennek.

És felmenének dél felõl, és Jutának Hebronig; Valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai; (Hebron pedig hét esztendõvel Építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).

Mikor pedig Eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt Rúdon; és a Gránátalmákból és a figékbõl is Szakasztának.

Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.

És visszatérének a föld megkémlelésébõl negyven nap mulva.

És menének, és Jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán Pusztájába, Kádesbe; és Hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és Megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.

Így beszélének néki, és ezt Mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és Bizonyára téjjel és mézzel Folyó az, és ez annak gyümölcse!

Csakhogy erõs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a Városok Erõsítve vannak, és felette nagyok; sõt még Anák fiait is Láttuk ott.

Amálek lakik a dél felõl Való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán Partján pedig Kananeus lakik.

És Jóllehet Káleb Csendesíté a Mózes ellen Háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkûl Megbírunk azzal;

Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt Mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erõsebb az Nálunknál.

És rossz Hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, Mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az õ Lakóit; az egész nép is, a melyet Láttunk azon, Szálas emberekbõl áll.

És Láttunk ott óriásokat is, az óriások közûl Való Anáknak fiait, és olyanok Valánk a magunk szemében, mint a Sáskák, és az õ szemeikben is olyanok Valánk.