A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

És mikor feltekintett, Látá hogy a gazdagok Hányják az õ Ajándékaikat a perselybe.

Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.

És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:

Mert mind ezek az õ fölöslegükbõl vetettek Istennek az Ajándékokhoz: ez pedig az õ szegénységébõl minden Vagyonát, a mije volt, oda veté.

És mikor némelyek Mondának a templom felõl, hogy szép kövekkel és Ajándékokkal van Felékesítve, monda:

Ezekbõl, a miket Láttok, jõnek napok, melyekben kõ kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.

Megkérdék pedig õt, Mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?

Õ pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jõnek el az én nevemben, kik ezt Mondják: Én vagyok; és: Az idõ elközelgett: ne menjetek azért Utánok.

És mikor hallotok Háborúkról és zendülésekrõl, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni elõbb, de nem jõ Mindjárt a vég.

Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen Támad, és Ország Ország ellen;

És minden felé nagy Földindulások lesznek, és éhségek és Döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égbõl.

De mind ezeknek elõtte kezeiket Reátok vetik, és üldöznek titeket, Adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és Királyok és Helytartók elé visznek az én nevemért.

De ebbõl néktek lesz Tanúbizonyságotok.

Tökéljétek el azért a ti Szívetekben, hogy nem gondoskodtok elõre, hogy mit feleljetek védelmetekre:

Mert én adok néktek Szájat és bölcseséget, melynek ellene nem Szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.

Elárúlnak pedig titeket szülõk és testvérek is, rokonok és Barátok is; és megölnek némelyeket ti közûletek.

És gyûlöletesek lesztek mindenki elõtt az én nevemért.

De fejeteknek egy Hajszála sem vész el.

A ti béketûréstek által nyeritek meg lelketeket.

Mikor pedig Látjátok Jeruzsálemet hadseregektõl körûlvéve, akkor Tudjátok meg, hogy elközelgett az õ Elpusztulása.

Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki Abból; és a kik a mezõben, ne menjenek be abba.

Mert azok a Bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik Megírattak.

Jaj pedig a terhes és Szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.

És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden Pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a Pogányoktól, Míglen betelik a Pogányok ideje.

És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön Pogányok Szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab Zúgni fog,

Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak Várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erõsségei megrendûlnek.

És akkor Meglátják az embernek Fiát eljõni a felhõben, hatalommal, és nagy dicsõséggel.

Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti Váltságtok.

Monda pedig nékik egy Példázatot: Tekintsétek meg a Fügefát és minden Fákat:

Mikor Immár hajtanak, és ezt Látjátok, ti Magatoktól Tudjátok, hogy Már közel van a Nyár.

Ezenképen ti is, mikor Látjátok, hogy ezek meglesznek, Tudjátok meg, hogy közel van az Isten Országa.

Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem Múlik, Mígnem mind ezek meglesznek.

Az ég és a föld Elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem Múlnak.

De Vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti Szívetek Dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta és Váratlanul Reátok ne jõjjön az a nap:

Mert mintegy tõr úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld Színén lakoznak.

Vigyázzatok azért minden idõben, kérvén, hogy Méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és Megállhassatok az embernek Fia elõtt!

Tanít vala pedig naponta a templomban; Éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik.

És kora reggel Hozzá megy vala az egész nép, hogy õt hallgassa a templomban.