A János írása szerint való szent evangyéliom
János Evangyélioma, 18. rész
Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az õ Tanítványaival együtt Túl a Kedron Patakán, a hol egy kert vala, a melybe bemenének õ és az õ Tanítványai.
Ismeré pedig az a helyet Júdás is, a ki õt Elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyûlt egybe Jézus az õ Tanítványaival.
Júdás azért Magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektõl és Farizeusoktól Szolgákat, oda méne Fáklyákkal, Lámpásokkal és fegyverekkel.
Jézus azért Tudván mindazt, a mi Reá következendõ vala, elõre méne, és monda azoknak: Kit kerestek?
Felelének néki: A Názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig õ velök Júdás is, a ki Elárulta õt.
Mikor azért azt Mondá nékik, hogy: Én vagyok; Hátra Vonulának és földre esének.
Ismét megkérdezé azért õket: Kit kerestek? És azok Mondának: A Názáreti Jézust.
Felele Jézus: Mondtam néktek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket Bocsássátok el;
Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közûl, a kiket nékem Adtál, senkit sem vesztettem el.
Simon Péter pedig, a kinek Szablyája vala, Kirántá azt, és megüté a fõpap Szolgáját, és Levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala.
Monda azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe a te Szablyádat; avagy nem kell-é kiinnom a Pohárt, a melyet az Atya adott nékem?