Mózes elsõ könyve (A teremtésrõl )

Lõn pedig Amrafelnek, Sineár Királyának és Ariókhnak, Elászár Királyának, Khédorlaomernek, Élám Királyának, és Thidálnak, a Góim Királyának napjaiban:

Hadat Indítának ezek Bera, Sodoma Királya ellen, Birsa, Gomora Királya ellen, Sináb, Admáh Királya ellen, Seméber, Czeboim Királya ellen és Bélah, azaz Czoár Királya ellen.

Mind ezek a Sziddim völgyében egyesûlének; ez a Sóstenger.

Tizenkét esztendeig Szolgálták vala Khédorlaomert, és a tizenharmadik esztendõben ellene Támadtak vala.

A tizennegyedik esztendõben pedig eljöve Khédorlaomer, és a Királyok, a kik õ vele Valának, és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.

És a Horeusokat az õ hegyökön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van.

És megtérének s menének Hén Mispátba azaz Kádesbe, és Elpusztíták az Amálekiták egész mezõségét, és az Emoreusokat is, kik laknak vala Háczaczon-Thámárban.

Kiméne Tehát Sodoma Királya, Gomora Királya, Admáh Királya, Czeboim Királya, és Bélah, azaz Czoár Királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:

Khédorlaomerrel, Élám Királyával, és Thidállal, Gójim Királyával, Amráfellel, Sineár Királyával, és Ariókhkal, Elászár Királyával: négy Király öt ellen.

A Siddim völgye pedig tele vala szurok-Forrásokkal. És Megfutamodának Sodoma és Gomora Királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe Futának.

És elvivék Sodomának és Gomorának minden Jószágát és minden eleségét; és elmenének.

Elvivék Lótot is az Ábrám Atyjafiának Fiát Jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Sodomában lakik vala.

Eljöve pedig egy menekûlt és Hírûl Hozá a héber Ábrámnak, a ki lakik vala az Emoreus Mamrénak, Eskol Atyjafiának és Áner Atyjafiának tölgyesében, a kik meg Ábrámnak szövetségesei Valának.

A mint Meghallá Ábrám, hogy az õ atyjafia Fogságba esett, felfegyverzé Házában nevekedett Háromszáz tizennyolcz Próbált legényét és üldözve Nyomúla Dánig.

És csapatokra Oszolván ellenök éjszaka õ és Szolgái, megveré õket, és ûzé õket mind Hóbáig, a mely Damaskustól balra esik.

És Visszahozá mind a Jószágot; Lótot is, az õ Atyjafiát Jószágával egybe Visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.

Minekutánna pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt Királyoknak megverésébõl, kiméne õ elébe Sodomának Királya a Sáve völgyébe, azaz a Király völgyébe.

Melkhisédek pedig Sálem Királya, kenyeret és bort hoza; õ pedig a Magasságos Istennek papja vala.

És Megáldá õt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentõl, ég és föld teremtõjétõl.

Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenbõl.

És monda Sodoma Királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a Jószágot pedig vedd magadnak.

És monda Ábrám Sodoma Királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtõjéhez:

Hogy én egy Fonalszálat, vagy egy sarukötõt sem veszek el Mindabból, a mi a tiéd, hogy ne mondjad: Én Gazdagítottam meg Ábrámot.

Semmi egyebet, Csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol, Mamré, õk vegyék ki az õ részöket.