Mózes elsõ könyve (A teremtésrõl )
Mózes I. könyve, 20. rész
És elköltözék onnan Ábrahám a déli Tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és Tartózkodék Gérárban.
És monda Ábrahám Sáráról az õ feleségérõl: Én Húgom õ. Elkülde azért Ábimélek Gérárnak Királya, és elviteté Sárát.
De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van.
Abimélek pedig nem illette vala õt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?
Avagy nem õ mondotta-é nékem: én Húgom õ; s ez is azt mondotta: én Bátyám õ. Szívem ártatlanságában, és kezeim Tisztaságában cselekedtem ezt.
És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy Szívednek ártatlanságában Mívelted ezt, azért Tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt.
Mostan azért add vissza az embernek az õ feleségét, mert Próféta õ: és Imádkozik te éretted, és élsz; hogyha pedig vissza nem adod: tudd meg, hogy Halállal halsz meg te, és minden Hozzád Tartozó.
Felkele azért Abimélek reggel, és Elõhívatá minden Szolgáját, s fülök Hallatára mindezeket elbeszélé és az emberek igen megfélemlének.
És Hívatá Abimélek Ábrahámot, és monda néki: Mit cselekedtél mi velünk? És mit vétettem te ellened, hogy én Reám és az én Országomra ilyen nagy bûnt Hoztál? A miket cselekedni nem szabad, olyan dolgokat cselekedtél ellenem.
És monda Abimélek Ábrahámnak: Mit Láttál, hogy ezt a dolgot cselekedted?
Felele Ábrahám: Bizony azt gondoltam: nincsen istenfélelem e helyen, és megölnek engem az én feleségemért.
De Valósággal Húgom is, az én Atyámnak Leánya õ, csakhogy nem az én Anyámnak Leánya; és így lõn feleségemmé.
És lõn hogy a mikor kibujdostata engem az Isten az én Atyámnak Házából, azt Mondám néki: Ilyen kegyességet cselekedjél én velem, mindenütt Valahová megyünk, azt mondjad én felõlem: én Bátyám ez.
Akkor Abimélek vett juhokat, ökröket, Szolgákat és Szolgálókat, és Adá Ábrahámnak, és vissza Adá néki Sárát is az õ feleségét.
És monda Abimélek: Ímé elõtted van az én Országom, a hol tenéked Jónak tetszik, ott Lakjál.
Sárának pedig monda: Ímé ezer ezüst pénzt adtam a te Bátyádnak, ímé az neked a szemek befedezõje mindazok elõtt, a kik veled vannak; és így mindenképen igazolva vagy.
Könyörge azért Ábrahám az Istennek, és Meggyógyítá Isten Abiméleket, és az õ feleségét, és az õ Szolgálóit; és szûlének.
Mert az Úr erõsen Bezárta vala az Abimélek Háza népének méhét, Sáráért az Ábrahám feleségéért.
