Mózes elsõ könyve (A teremtésrõl )
Mózes I. könyve, 6. rész
Lõn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld Színén, és Leányaik születének.
És Láták az Istennek fiai az emberek Leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közûl, kiket megkedvelnek vala.
És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje Száz Húsz esztendõ.
Az óriások Valának a földön abban az idõben, sõt még Azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek Leányaihoz, és azok gyermekeket szûlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitõl fogva Híres-neves emberek voltak.
És Látá az Úr, hogy megsokasult az ember Gonoszsága a földön, és hogy Szíve Gondolatának minden Alkotása szüntelen csak gonosz,
Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és Bánkódék az õ Szívében.
És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek Színérõl; az embert, a barmot, a Csúszó-Mászó állatokat, és az ég madarait; mert Bánom hogy azokat teremtettem.
De Noé kegyelmet Talála az Úr elõtt.
Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes Férfiú vala a vele Egykorúak között. Istennel Jár vala Noé.
És nemze Noé Három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.
A föld pedig romlott vala Isten elõtt, és megtelék a föld Erõszakoskodással.
Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az õ útát a földön.
Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett elõttem, mivelhogy a föld Erõszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem õket a földdel egybe.
Csinálj magadnak Bárkát Gófer Fából, rekesztékeket Csinálj a Bárkában, és szurkozd meg belõl és kivûl szurokkal.
Ekképen Csináld pedig azt: A Bárka hoszsza Háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a Magassága harmincz sing.
Ablakot Csinálj a Bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülrõl; a Bárka Ajtaját pedig oldalt Csináld; Alsó, közép, és harmad Padlásúvá Csináld azt.
Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élõ lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.
De te veled szövetséget kötök, és bemégy a Bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.
És minden élõbõl, s minden testbõl, mindenbõl kettõt-kettõt Vígy be a Bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: Hímek és nõstények legyenek.
A madarak közûl az õ nemök szerint, a barmok közül az õ nemök szerint és a földnek minden Csúszó-Mászó állatjai közûl az õ nemök szerint; mindenbõl kettõ-kettõ menjen be Hozzád, hogy életben maradjanak.
Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehetõ, és Takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelûl.
És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék. és az Özönvíz.
