Sámuel második könyve
Sámuel II. könyve, 4. rész
Mikor pedig meghallotta Saul fia, hogy meghalt Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az õ ereje. Sõt az egész Izráel megrémüle.
Két fõvezére volt a Saul Fiának, egyiknek neve Bahana és a Másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fiai, ki Beerótból Való vala, a Benjámin fiai közûl; mert Beerót is a Benjámin Városai közé Számláltatik.
Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittáimba, és lõnek ott jövevények mind e mai napig.
Jonathánnak pedig, a Saul Fiának volt egy Sánta fia, (öt esztendõs vala, mikor Jezréelbõl Hír jött Saul és Jonathán felõl, és felvevé õt a Dajkája, hogy elszaladjon vele; lõn pedig, hogy mikor a dajka gyorsan futott, elesett, és Megsántula), ennek neve vala Méfibóset.
Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak fiai, Rékáb és Bahana, és bemenének Isbósetnek Házába, mikor a nap legmelegebb vala és õ déli álmát aluszsza vala.
Bemenvén azért ezek a Ház belsejébe, Gabonát vive, általüték õt az ötödik oldalborda alatt; s Rékáb és az õ atyjafia, Bahana Elszaladának.
Mikor azért ezek a Házba bementek, és õ Hálószobájában az ágyán feküvék, Megsebesítvén megölték õt, s fejét Levágva, felvették az õ fejét, és egész éjjel mennek vala a Sík mezõn.
És elvivék Isbóset fejét Dávidhoz Hebronba, és Mondának a Királynak: Ímhol Isbósetnek, Saul Fiának, a te ellenségednek feje; a ki üldözé a te lelkedet, és az Úr Bosszút állott e mai napon az én uramért, a Királyért, Saulon és az õ Maradékán.
Felele pedig Dávid Rékábnak és Bahanának, az õ Atyjafiának, a Beerótbeli Rimmon fiainak, és monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet Megszabadította minden Nyomorúságból,
Hogy én azt, a ki nékem Hírt hozott vala, ezt Mondván: Ímé meghalt Saul (és azt hitte, hogy azzal nékem örömet szerez), Megragadván megöletém õt Siklágban, holott jutalmat kellett volna adnom néki Hírmondásáért:
Mennyivel Inkább az istentelen embereket, kik ágyában, a maga Házában ölték meg az igaz embert? Azért most vajjon ne Kívánjam-é meg az õ vérét kezeitekbõl, hogy titeket eltöröljelek a földrõl?
Parancsola azért Dávid az õ Szolgáinak, hogy megöljék õket; és Elvagdalák kezeiket és Lábaikat; és Felakaszták õket Hebronban, a Halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét felvevén, eltemeték az Abner Sírboltjába, Hebronban.
