Sámuel második könyve

Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul Háznépe közûl, hogy Irgalmasságot cselekedjem õ vele Jonathánért?

Vala pedig Saul Házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz Szólítának, és monda a Király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te Szolgád.

Akkor monda a Király: Maradt-é még valaki a Saul Házanépe közûl, hogy cselekedjem vele az Isten Irgalmasságát? Felele Siba a Királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két Lábára Sánta.

Akkor elkülde Dávid Király, és Elhozatá õt a Mákirnak az Ammiel Fiának Házából Ló-Debárból.

És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul Fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tõn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te Szolgád.

Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkûl Irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te Atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te Nagyatyádnak minden Majorságát, és néked mindenkor Asztalomnál lesz ételed.

Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te Szolgád, hogy a holt ebre Reá tekintettél, minemû én vagyok?

Szólítá Azután a Király Sibát, Saulnak Szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész Háznépének, mindazokat a te urad Fiának adtam.

A Majorságnak azért te viseljed Gondját, és a te fiaid és Szolgáid, és Beszolgáltassad, hogy legyen a te urad Fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én Asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és Húsz Szolgája.

Felele Siba a Királynak: Valamit az én uram, a Király parancsol nékem, Szolgájának, a képen cselekeszik a te Szolgád. És Méfibóset az én Asztalomnál eszik, mint a Király fiainak egyike.

Vala pedig Méfibósetnek egy Fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba Házában Lakozók pedig Mindnyájan Méfibóset Szolgái Valának.

Méfibóset Tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a Király Asztalánál eszik vala; és õ mind a két Lábára Sánta vala.