A királyokról írt I. könyv

És lõn Salamon Király az egész Izráel felett Királylyá.

Ezek Valának pedig az õ fõemberei: Azária, Sádók papnak fia.

Elihóref és Ahija, Sisának fiai íródeákok, Jósafát, az Ahilud fia, Emlékíró vala.

És Benája, a Jójada fia, a sereg hadnagya; Sádók pedig és Abjátár papok.

És Azáriás, a Nátán fia, a Tiszttartók Elõljárója; és Zábud, a Nátán fia, Fõtanácsos és a Király Barátja.

És Ahisár Udvarbíró; Adónirám pedig, az Abda fia, Kincstartó.

Vala pedig Salamonnak tizenkét Tiszttartója az egész Izráelen, a kik Ellátták a Királyt és az õ Háznépét: esztendõnként mindeniknek egy Hónapig kellett az Ellátásról gondot viselnie.

És ezek azoknak neveik: Húrnak fia az Efraim hegyén.

Dékernek fia Mákásban, Sahálbimban, Béth-Sémesben és Elonban és Béth-Hanánban.

Hésednek fia Arúbotban, õ Hozzá tartozott Sóko és Héfer egész földe.

Abinádáb fiaié volt Dór egész Határa. A Salamon Leánya, Táfát, vala néki felesége.

Bahana, az Ahilud fia, Bírja vala Taanákot és Megiddót és egész Béth-Seánt, mely Sartána mellett vala Jezréel alatt, Béth-Seántól fogva mind Abela Méholáig és mind Jokméámon Túl.

Gébernek fia, Rámóth Gileádban: övé Valának Jáirnak, a Manasse Fiának falui, melyek Gileádban Valának; az övé volt az Argób Tartománya, mely Básánban vala, hatvan nagy Város kõfallal és Érczzárokkal Megerõsítve.

Ahinádáb, Iddó fia Mahanáimban.

Ahimaás Naftaliban; a Salamon Leányát, Bosmátát vevé Magának feleségûl õ is.

Bahana, Khúsai fia, Áserben és Alóthban.

Jósafát, Paruákh fia, Issakhárban.

Simei, Éla fia, Benjáminban.

Géber, Uri fia, a Gileád földében, Sihonnak, az Emoreus Királyának földében, és Ógnak, a Básánbeli Királynak földében; és ez egy Tiszttartó Bírja vala azt a földet.

És Júda és Izráel megsokasodott, olyan sok volt, mint a tenger mellett Való fövény, és ettek, ittak és vigadtak.

Salamon pedig uralkodék minden Országokon a Folyóvíztõl fogva egész a Filiszteusok földéig és Égyiptomnak Határáig, és Ajándékokat hoznak vala, és Szolgálnak vala Salamonnak, életének minden idejében.

És Salamon eledele naponként ez vala: harmincz véka zsemlyeliszt és hatvan véka közönséges liszt;

Tíz hizlalt ökör, Húsz füvön Járt ökör és Száz juh; a szarvasokon, õzeken, bivalokon és Hízlalt madarakon kivûl.

Mert õ uralkodék minden helyeken a Folyóvizen Túl Thifsától fogva egész Gázáig; minden Királyokon, a kik a Folyóvizen Túl Valának; és békessége volt néki minden Alattvalóitól köröskörûl.

És lakozék Júda és Izráel Bátorsággal, kiki mind az õ szõlõtõje és Fügefája alatt, Dántól fogva Bersebáig, Salamonnak minden idejében.

És Salamonnak volt negyvenezer szekérbe Való lova az Istállókban, és tizenkétezer lovagja.

És ezek a Tiszttartók Ellátták Salamon Királyt és mindazokat, a kik a Salamon Király Asztalánál Valának, kiki az õ Hónapján, minden Fogyatkozás nélkül.

Azután árpát és Szalmát is hoztak a lovaknak és a Paripáknak arra a helyre, a hol a Király volt, kiki az õ rendelete szerint.

És az Isten adott bölcseséget Salamonnak és igen nagy értelmet és mély Szívet, mint a fövény, mely a tenger Partján van.

Úgy hogy a Salamon bölcsesége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsesége és Égyiptomnak egész bölcsesége.

Sõt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita Ethánnál is és Hémánnál, Kálkólnál és Dardánál, a Máhol Fiainál; és Híre neve vala minden nemzetségek között köröskörûl.

Szólott a Fákról is, a Libánon Czédrusfájától az Izsópig, a mely a Falból nevekedik ki; és Szólott a Barmokról, a Madarakról, a Csúszó-Mászó állatokról és a Halakról is.

És jõnek vala minden népek közül, hogy Hallgassák a Salamon bölcseségét; a földnek minden Királyaitól, a kik Hallották vala az õ bölcseségét.