A királyokról írt I. könyv
Királyok I. könyve, 9. rész
És lõn, mikor elvégezte Salamon az Úr Házának és a Király Házának Építését, és mindent a mit Kivánt és a mit akart Építeni Salamon:
Megjelenék az Úr Salamonnak Másodszor is, a miként megjelent volt néki Gibeonban.
És monda néki az Úr: Meghallgattam a te Imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél elõttem: Megszenteltem e Házat, a melyet Építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én Szívem mindenkor.
És ha te elõttem Járándasz, a mint Járt Dávid, a te Atyád, egyenes és tökéletes Szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet Megtartándod:
Megerõsítem a te birodalmadnak Trónját az Izráelen mindörökké, a mint Megígértem volt Dávidnak a te Atyádnak, Mondván: Nem fogy el a te nemzetségedbõl Való Férfiú az Izráel Királyi székébõl.
De hogyha elszakadtok ti és a ti fiaitok én tõlem, és meg nem õrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket elõtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek Szolgáltok, és meghajoltok azok elõtt:
Kigyomlálom az Izráelt e föld Színérõl, a melyet nékik adtam; e Házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elõl, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép elõtt.
És Bár e Ház felséges, mégis a kik elmennek mellette, Elcsodálkoznak, Felkiáltanak, és azt Mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a Házzal?
És azt felelik: Azért, mert Elhagyták az Urat az õ Istenöket, a ki az õ Atyáikat kihozta volt Égyiptom földébõl, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat Imádták, és azoknak Szolgáltak: ezért Bocsátá õ Reájok az Úr mind ezt a Nyomorúságot.
És lõn a Húsz esztendõ végén, a mialatt Salamon a két Házat, az Úr Házát és a Király Házát Megépíté,
A melyekhez Hírám, Tírus Királya adott volt Ajándékban Salamonnak Czédrusfákat, Fenyõfákat, aranyat egész Kivánsága szerint: ada Salamon Király Hírámnak Húsz Várost Galileának földén.
És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a Városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki.
És monda: Miféle Városok ezek, Atyámfia, a melyeket nékem Adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig.
Küldött vala pedig Hírám a Királynak Százhúsz Tálentom aranyat.
És ez az összege annak az Adónak is, a melyet kivetett volt Salamon Király, hogy Megépíthesse az Úr Házát, és a maga Házát, és Millót, és Jeruzsálem kõfalait, és Kháczort, Megiddót és Gézert.
Mert a Faraó, Égyiptom Királya, feljött volt, és Meghódítá Gézert, és felégette tûzzel, és a Kananeusokat, a kik a Városban laktak, megölte, és Adá azt Ajándékban az õ Leányának, a Salamon feleségének.
És Megépíté Salamon Gézert és az Alsó Bethoront,
Bahalátot és Thadmort a Pusztában, azon a földön,
És a Tárházak minden Városait, a melyek a Salamonéi Valának, a szekerek Városait és a lovagok Városait, és mindeneket, a melyeknek Építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a Libánonon, és az õ Birodalmának egész földén.
És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem Valának az Izráel fiai közûl.
Azoknak fiait, a kik õ Utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon Jobbágyokká tette mind e mai napig.
De az Izráel fiai közûl senkit nem vetett Salamon Szolgálat Alá, hanem ezek Hadakozó férfiak voltak és az õ Szolgái és fõemberei és hadnagyai és az õ szekereinek és lovagjainak fejei.
És a hivatalnokoknak, a kik Salamon Munkáinak élén állottak, Száma Ötszázötven volt, a kik Igazgatták a népet, a mely dolgozott a Munkán.
És a Faraó Leánya felméne a Dávid Városából a maga Házába, a melyet Salamon Épített néki. Akkor Építé meg Millót is.
És áldozék Salamon minden esztendõben Háromszor, égõ és Hálaáldozatot azon az Oltáron, a melyet Épített vala az Úrnak, és áldozik vala Jóillattal azon, a mely az Úr elõtt vala. És elvégezé a Házat.
És Hajókat is Csináltata Salamon Király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger Partján, az Edom földén.
És elküldé Hírám az õ Szolgáit a Hajókon, a kik Jó Hajósok és a tengeren Jártasak Valának, a Salamon Szolgáival.
És egész Ofirig menének, és Hozának onnét Négyszázhúsz Tálentom aranyat, és vivék azt Salamon Királyhoz.