A királyokról írt II. könyv

Akháznak, a Júda Királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izráelen, kilencz esztendeig,

És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt; de nem annyira, mint Izráel ama Királyai, a kik elõtte éltek.

Ez ellen jött fel Salmanassár, Assiria Királya, és Szolgájává lett Hóseás, és Adót fizetett néki.

De mikor Assiria Királya megtudta, hogy Hóseás Pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Égyiptom Királyához, az évenkénti Adót pedig nem küldötte meg Assiria Királyának: elfogatta õt Assiria Királya és börtönbe vetette.

És felméne az assiriai Király az egész Ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt Három esztendeig ostromolta.

És Hóseásnak kilenczedik esztendejében bevette Assiria Királya Samariát, és elhurczolta az Izráelt Assiriába; és Halában és Háborban a Gózán Folyó mellett, és a Médek Városaiban Telepítette le õket.

Ez pedig azért történt, mert az Izráel fiai vétkeztek az Úr ellen, az õ Istenök ellen, a ki õket kihozta Égyiptom földébõl, Faraónak, az égyiptomi Királynak kezébõl, és idegen isteneket tiszteltek,

És Jártak a Pogányok szerzésekben, a kiket az Úr kiûzött volt az Izráel fiai elõl, és úgy cselekedtek, mint az Izráel Királyai.

És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izráel fiai, a melyek ellenére voltak az Úrnak, az õ Istenöknek, és Építettek magoknak magaslatokat minden Városaikban, az õrtornyoktól a Kerített Városokig.

És emeltek magoknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt.

És ott tömjéneztek, minden magaslaton, mint a Pogányok, a kiket az Úr kiûzött volt elõlök, és gonosz dolgokat cselekedtek, a melyekkel az Urat haragra Indították,

És a Bálványoknak Szolgáltak, a kik felõl az Úr azt parancsolta volt nékik: Ezt ne cselekedjétek.

És mikor Bizonyságot tett az Úr Izráelben és Júdában minden Prófétája és minden Látnoka által, ezt Mondván: Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és õrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti Atyáitoknak; és a melyet ti Hozzátok küldöttem az én Szolgáim, a Próféták által:

Akkor nem engedelmeskedtek, hanem Megkeményítették az õ nyakokat Atyáik Makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az õ Istenökben.

Sõt megvetették az õ rendeléseit és szövetségét, a melyet Atyáikkal kötött, és az õ Bizonyságtételeit, a melyekkel megintette õket, és Hiábavalóságot követvén, magok is Hiábavalókká lettek, és a körûltök Való Pogányok Után indultak, a kik felõl pedig azt parancsolta nékik az Úr, hogy azokat ne Utánozzák.

És Elhagyták az Úrnak, az õ Istenöknek minden Parancsolatját, és öntött képeket Csináltak magoknak, két Borjút, és Készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei elõtt, és a Baált tisztelték.

És átvitték fiaikat és Leányaikat a tûzön, jövendõket mondtak és Varázslást ûztek, és magokat teljesen Eladták a bûnnek az Úr Bosszantására.

Azért igen megharaguvék az Úr Izráelre, és elveté õt Színe elõl; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedûl.

Sõt még a Júda sem õrizte meg az Úrnak, az õ Istenének parancsolatait, hanem az Izráel szerzésiben Jártak, úgy cselekedvén, mint azok.

Elidegenült azért az Úr az egész Izráel Magvától, és megsanyargatta õket, és a Kóborlók kezébe adta õket, Mígnem mind elvetette az õ szemei elõl;

Mert elszakasztotta Izráelt a Dávid Házától, és Királylyá tevék Jeroboámot, a Nébát Fiát. És Jeroboám elcsalta az Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette õket.

És az Izráel fiai követték Jeroboám minden bûnét, a melyeket elkövetett, és nem Távoztak el Azoktól;

Míglen elveté az Úr az õ Színe elõl az Izráelt, a mint megmondotta minden õ Szolgái, a Próféták által. Így hurczoltatott el Fogságra az Izráel az õ földébõl Assiriába mind e mai napig.

És Más népet Telepített be Assiria Királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és Beszállítá õket Samaria Városaiba az Izráel fiai helyett, a kik birtokba vették Samariát, és annak Városaiban laktak.

Mondának azért Assiria Királyának: A Pogányok, a kiket ide Hoztál és Samaria Városaiba Telepítettél, nem Tudják e föld Istene tiszteletének Módját, azért Oroszlánokat Bocsátott az Rájok, a melyek megölik õket, mert nem Tudják e föld Istene tiszteletének Módját.

Parancsola azért Assiria Királya, Mondván: Vigyetek oda egyet a papok közûl, a kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és Tanítsa meg õket ama föld Istene tiszteletének Módjára.

És elméne egy a papok közûl, a kiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és Megtanította õket, hogy mikép tiszteljék az Urat.

De azért mindenik nép külön isteneket Csinált Magának, és behelyezték azokat a magaslatok Házaiba, a melyeket a Samaritánusok Építettek, mindenik nemzetség a maga Városában, a melyen lakott.

A Babilonból Való férfiak Csinálták a Sukkót Benótot, a Kutból Való férfiak Csinálták a Nérgelt, és a Hámátból Való férfiak az Asimát Csinálták;

A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot Csinálták, Míg a Sefárvaimbeliek tûzzel égették meg az õ magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek.

De Miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegébõl, a kik õ érettök áldoztak a magaslatok Házaiban.

Így tisztelték az Urat és Szolgálták az õ isteneiket is, ama népek Szokása szerint, a kik közûl Elhozták volt õket.

És mind e mai napig az õ régi Szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik Igazán az Urat, és nem cselekesznek az õ rendeléseik és Szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, a kiknek az Izráel nevet adta,

És a kikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nékik, Mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne Imádjátok õket, és ne Szolgáljatok és ne áldozzatok nékik;

Hanem csak az Urat tiszteljétek, õt Imádjátok és néki áldozzatok, a ki titeket kihozott az Égyiptom földébõl nagy erõvel és Kinyújtott karral.

És õrizzétek meg az õ rendeléseit, ítéleteit, törvényét és Parancsolatját, a melyeket Megírt néktek, azokat cselekedvén minden idõben, és idegen isteneket ne tiszteljetek;

És el ne felejtkezzetek a kötésrõl, a melyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket;

Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és õ Megszabadít titeket minden ellenségetek kezébõl.

De ezek nem engedelmeskedtek, hanem elõbbi Szokásaik szerint cselekedtek.

Így tisztelték ezek a Pogányok az Urat és Szolgálták az õ Bálványaikat, és így cselekedtek az õ fiaik és Unokáik is, a mint az õ eleik cselekedtek, mind e mai napig.