A királyokról írt II. könyv

És Elizeus Szólott volt annak az asszonynak, a kinek Fiát Feltámasztotta volt, Mondván: Kelj fel, és menj el a te Házadnépével együtt, és Tartózkodjál, a hol Tartózkodhatol; mert az Úr éhséget Hívott elõ, és el is jött a földre hét esztendeig.

És felkelt az asszony, és az Isten emberének beszéde szerint cselekedék, és elment õ és az õ Háznépe, és lakék a Filiszteusok földében hét esztendeig.

Mikor pedig elmult a hét esztendõ, visszatért az asszony a Filiszteusok földébõl, és elment, hogy panaszolkodjék a Királynak az õ Házáért és Szántóföldeiért.

A Király pedig beszélt Géházival, az Isten emberének Szolgájával, Mondván: Beszéld el, kérlek, nékem mindazokat a Csudálatos dolgokat, a melyeket Elizeus cselekedett.

És mikor elbeszélé a Királynak, Mimódon Támasztotta fel a halottat, ímé az asszony, a kinek a gyermekét Feltámasztotta volt, éppen akkor Kiáltott a Királyhoz az õ Házáért és Szántóföldeiért; és monda Géházi: Uram Király, ez az az asszony és ez az õ fia, a kit Feltámasztott Elizeus.

És kikérdezé a Király az asszonyt, és az elbeszélé néki; és ada a Király õ mellé egy udvari Szolgát, Mondván: Adasd vissza néki minden Jószágát, és a Szántóföldnek minden Hasznát Attól az idõtõl fogva, a Mióta elhagyta a földet egész mostanig.

És Elizeus elment Damaskusba, Benhadád pedig Siria Királya beteg volt, és Hírül Adák néki, Mondván: Az Isten embere ide jött.

És monda a Király Hazáelnek: Végy Ajándékot kezedbe, és menj eleibe az Isten emberének, és kérdj Tanácsot az Úrtól õ általa, Mondván: Meggyógyulok-é ebbõl a betegségbõl?

És eleibe ment Hazáel, és Ajándékokat vitt kezében mindenféle Drága damaskusi Jószágból negyven teve terhét; és elment, és Megállott elõtte, és így Szólt: A te fiad, Benhadád, Siria Királya, az küldött engem Hozzád, Mondván: Vajjon Meggyógyulok-é ebbõl a betegségbõl?

Felele néki Elizeus: Menj el, mondd meg néki: Nem maradsz életben, mert megjelentette nékem az Úr, hogy Halált hal.

És mereven Ránézett Hazáelre, Mígnem zavarba jött; végre Sírni kezdett az Isten embere.

És monda Hazáel: Kicsoda a te Szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgokat cselekednék? És felele Elizeus: Megjelentette nékem az Úr, hogy te leszel Siria Királya.

És elméne Elizeustól, és beméne az õ Urához, és az monda néki: Mit mondott Elizeus? és monda: Azt mondta, hogy Meggyógyulsz.

Másnap azonban elõvett egy Takarót és Bemártván azt Vízbe, Ráteríté az õ Arczára, és meghalt; és uralkodék Hazáel õ helyette.

És Jórámnak, az Akháb Fiának, az Izráel Királyának ötödik esztendejében, mikor még Josafát vala Júda Királya, uralkodni kezdett Jórám, a Josafát fia, Júda Királya.

Harminczkét esztendõs volt, mikor uralkodni kezdett, és nyolcz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.

És Járt az Izráel Királyainak útján, a miképen cselekedtek volt az Akháb Házából Valók; mert az Akháb Leánya volt a felesége, és gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt.

De az Úr még sem akarta elveszteni Júdát Dávidért, az õ Szolgájáért; a mint megigérte volt néki, hogy szövétneket ad néki és az õ fiainak mindörökké.

Az õ idejében szakadt el Edom a Júda Birodalmától, és Választott Királyt Magának.

És átment Jórám Seirbe és minden harczi szekere õ vele, és mikor éjjel felkelt és Megtámadta az Edomitákat, a kik Körülzárták õt, és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, kiki az õ Hajlékába.

És elszakadt Edom a Júda Birodalmától mind e mai napig; ugyanebben az idõben szakadt el Libna is.

Jórámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei vajjon nincsenek-é Megírva a Júda Királyainak Krónika-könyvében?

És elaluvék Jórám az õ Atyáival, és eltemetteték az õ Atyáival a Dávid Városában, és uralkodék Akházia, az õ fia, õ helyette.

Jórámnak az Akháb, az Izráel Királya Fiának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Akházia, Jórámnak, a Júdabeli Királynak fia.

Huszonkét esztendõs volt Akházia, mikor uralkodni kezdett, és egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az õ Anyjának neve Athália volt, Omrinak, az Izráel Királyának Leánya.

És Járt az Akháb Házának útján, és gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, mint az Akháb Háza; mert az Akháb Házának veje vala.

És hadba ment Jórámmal, az Akháb Fiával, Siria Királya Hazáel ellen, Rámóth Gileádba; de a Siriabeliek megverték Jórámot.

Akkor visszatért Jórám Király, hogy Meggyógyíttassa Magát Jezréelben a sebekbõl, a melyeket rajta a Siriabeliek Ráma alatt ütöttek, mikor Hazáel, Siria Királya ellen harczolt. Akházia pedig, a Jórám fia, Júda Királya Aláméne, hogy Meglátogassa Jórámot, az Akháb Fiát Jezréelben, a hol az betegen feküdt.