Krónika I. könyve
Krónika I. könyve, 16. rész
Mikor pedig bevitték az Isten Ládáját és elhelyezék azt a Sátor közepén, a melyet Dávid annak Számára Felállított vala: áldozának egészen égõ és Hálaáldozatokkal az Isten elõtt.
És mikor Dávid elvégezte az egészen Égõáldozatot és a Hálaáldozatot, az Úr nevében Megáldá a népet.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab Húst, és egy-egy Kalácsot.
És rendele az Úr Ládája elé a Léviták közûl Szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
Asáf vala a fõ, Utána Másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és Cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének Ládája elõtt.
Azon a napon adott Dávid elõször éneket az Úrnak Dícséretére Asáfnak és az õ atyjafiainak kezébe.
Dicsérjét ek az Urat, Hívjátok Segítségûl az õ nevét, hirdessétek minden népek között az õ nagy dolgait.
Énekeljetek néki, mondjatok Dícséretet néki, beszéljetek minden Csudálatos Dolgairól.
Dicsekedjetek az õ szent nevében; örvendezzen Szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ Orczáját szüntelen.
Emlékezzetek meg az õ Csudálatos Dolgairól, a melyeket cselekedett, az õ Csudáiról és az õ Szájának ítéletirõl.
Óh Izráelnek, az õ Szolgájának magva! Jákóbnak az õ Választottjának fiai!
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!
Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.
A melyet állíta Jákóbnak örök végzésûl, Izráelnek Örökkévaló szövetségûl,
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Midõn ti Számszerint kevesen Valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
Mert Járnak vala egyik nemzetségtõl a Másikhoz, és egyik Országból Más Országba:
Mégsem engedé senkinek õket Bántani, sõt még a Királyokat is megbünteté érettök.
Ezt Mondván: Az én felkentjeimet ne Bántsátok, Prófétáimnak se ártsatok.
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, Napról-napra hirdessétek az õ Szabadítását.
Beszéljétek a Pogányok között az õ dicsõségét, minden népek között az õ Csudálatos dolgait;
Mert nagy az Úr és igen dicsérendõ, és rettenetes minden istenek felett;
Mert a Pogányoknak minden isteneik csak Bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Dicsõség és tisztesség van õ elõtte, erõsség és Vígasság az õ helyén.
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsõséget és erõsséget!
Adjatok az Úr nevének dicsõséget, hozzatok Ajándékot, és jõjjetek eleibe, Imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Rettegjen az egész föld az õ Orczájától; a föld kereksége is Megerõsíttetik, hogy ne ingadozzék.
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és Mondják a Pogányok között: az Úr uralkodik!
Zengjen a tenger és az õ teljessége; örvendezzen a mezõ és minden, a mi azon van.
Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek Fái az Úr elõtt, mikor eljövend Megítélni a földet.
Tiszteljétek az Urat, mert igen Jó, mert Örökkévaló az õ Irgalmassága.
És Mondjátok: Tarts meg minket, mi Szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és Szabadíts meg a Pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te Dícséretedben!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktõl fogva mindörökké! És monda a Sokaság: Ámen! és dicséré az Urat.
Ott Hagyá azért Dávid az Úr szövetségének Ládájánál Asáfot és az õ atyjafiait, hogy a Láda elõtt szüntelen minden napon Szolgáljanak,
Obed-Edomot és az õ hatvannyolcz Atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig Ajtónállóknak.
Sádók papot pedig és az õ pap atyjafiait, az Úr Sátora elõtt Hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen Égõáldozattal az Égõáldozatnak Oltárán minden reggel és estve, hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
Hémánt is és Jédutunt velök Hagyá, és többeket is Választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat Dícsérjék, mert az õ Irgalmassága Örökkévaló.
2 Дн.:5:13 2 Дн.:7:3 Језд.:3:11 Нем.:9:17 Псал.:25:10 Псал.:33:5 Псал.:86:5 Псал.:86:15 Псал.:3:17 Псал.:7:1 Псал.:18:1 Јоило:2:13 Лука:6:36 Јаков:5:11 És õ velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének Szerszámaival. A Jédutun fiait pedig Kapunállókká tevé.
Akkor Eltávozék az egész nép, kiki az õ Házához. Dávid pedig visszatére, hogy az õ Háznépét is Megáldja.
