Krónika II. könyve
Krónika II. könyve, 14. rész
Elaluvék pedig Abija az õ Atyáival, és eltemeték õt a Dávid Városában, s uralkodék helyette az õ fia, Asa, a kinek idejében Tíz esztendeig volt békesség a földön.
És Asa mindazt cselekedé, a mi Jó és igaz vala az Úr elõtt, az õ Istene elõtt;
Elrontá az idegen istenek Oltárait és a magaslatokat; a Bálványokat eltöreté, és az Aserákat Kivágatá;
És Megparancsolá Júdának, hogy az Urat, az õ Atyáik Istenét keressék, és cselekedjék az Isten törvényét és Parancsolatját.
Kipusztítá Júda minden Városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az Ország csendes lõn alatta.
És Építtetett Megerõsített Városokat Júdában, mivelhogy nyugodalomban volt a föld, és senki sem folytatott ellene Háborút azokban az esztendõkben, mert az Úr nyugodalmat adott vala néki.
Mert ezt mondja vala Júdának: Építsük meg a Városokat és vegyük körûl Kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, Zárokkal, Míg a föld birodalmunkban van; mert megkerestük az Urat, a mi Istenünket, megkerestük és nyugodalmat adott nékünk minden felõl. Azért Építének és lõn Jó elõmenetelök.
Vala pedig az Asa serege, a mely paizst és Kopját visel vala, Júdából Háromszázezer; és Benjáinból paizst viselõk és Kézívesek Kétszáznyolczvanezeren Valának; mindezek erõs vitézek.
És kijöve õ ellenök a szerecsen Zérah, ezerszer ezer emberrel, és Háromszáz szekérrel, és méne Marésáig.
Kiméne Asa is õ ellene, és viadalhoz készülének a Sefáta völgyben, Marésa mellett.
Akkor Kiálta Asa az Úrhoz, az õ Istenéhez, és monda: Oh Uram, nincs különbség elõtted a sok között és az erõ nélkûl Való között, hogy Megsegítsed! Segélj meg minket, oh mi Urunk Istenünk, mert benned Bízunk, és a te nevedben jöttünk e Sokaság ellen! oh Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erõt.
Megveré azért az Úr a szerecseneket Asa és Júda elõtt, és Elfutának a szerecsenek.
És üldözé õket Asa az õ seregével Gerárig, és Elhullának a szerecsenek közûl sokan, hogy közülök senki sem marada életben, mert leverettek az Úr elõtt és az õ serege elõtt; és Hozának nagy Zsákmányt.
És Gérár környékén Elpusztítának minden Várost, mert az Úrtól Való rettegés Szállotta meg õket. És a Városokat mind Feldúlták, mivelhogy sok Ragadomány vala azokban.
A barmok Tanyáit is Lerombolták, és sok juhot és tevét Elhajtának, s úgy tértek vissza Jeruzsálembe.