Ezsdrás könyve
Ezsdrás könyve, 3. rész
Mikor pedig eljöve a hetedik Hónap, és Izráel fiai az õ Városaikban Lakozának, felgyûle a nép egyenlõképen Jeruzsálembe.
És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az õ atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az õ atyjafiai, és Megépíték Izráel Istenének Oltárát, hogy áldozzanak rajta Égõáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
És erõs fundamentomra állíták fel az Oltárt, mert félnek vala a földnek népétõl, és áldozának rajta Égõáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli Égõáldozatokat.
És megülék a Sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának Égõáldozatot Napról-napra Szám és Szokás szerint minden napit az õ Napján.
És Azután áldozák az állandó napi, Továbbá a Hónapok elsõ napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendõ Égõáldozatot, és mindazokért Valót, a kik önkénytesen Ajándékozának az Úrnak.
Tehát a hetedik Hónap elsõ Napjától fogva kezdének Égõáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr Templomának alapköve még nem tétetett le.
És Adának pénzt a kõ-és Favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak Czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa Király nékik adott engedelme szerint.
Második esztendõben Azután, hogy fölmenének az Isten Házához Jeruzsálembe, a Második Hónapban megkezdték az Építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és többi atyjafiaik, a papok és Léviták és Mindnyájan, a kik a Fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik Húsz esztendõsök vagy azon felûl Valának, az Úr Háza Építésének vezetésére.
És Elõálla Jésua, az õ fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlõképen, hogy vezérei legyenek az Isten Házát Építõ Munkásoknak, Továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, -mind Léviták.
S midõn az Építõk letették az Úr Templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy Dícsérjék az Urat, Izráel Királyának, Dávidnak rendelete szerint.
És énekelének, Dícsérvén az Urat és Hálát Adván néki, mert Jó, mert mindörökké van az õ Irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy Felszóval Kiált vala, Dícsérvén az Urat, hogy az Úr Házának alapköve Immáron letétetett!
Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a Családfõk közûl, a vének, a kik Látták vala az elsõ Házat, mikor alapot vetnek vala most e Háznak az õ szemök elõtt, nagy Felszóval Sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy Felszóval Kiáltanak vala;
Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben Való Kiáltást a nép Siralmának Szavától, mert a nép Kiált vala nagy Felszóval, és ez a Szó messze földre meghallatott.
