Eszter könyve

Ezek Után nagy Méltóságra emelé Ahasvérus Király Hámánt, a Hammedáta Fiát, az Agágibelit, és Felmagasztalá õt, és feljebb helyezteté székét minden fejedelménél, a kik vele Valának.

És a Király minden Szolgái, a kik a Király Kapujában Valának, térdet hajtottak és Leborúltak Hámán elõtt; mert úgy parancsolta meg nékik a Király; de Márdokeus nem hajtott térdet és nem Borúlt le.

Mondának azért a Király Szolgái, a kik a Király Kapujában Valának, Márdokeusnak: Miért szeged meg a Király Parancsát?

Lõn pedig, mikor így Szólnának néki minden nap és nem hallgata Rájok, feljelenték Hámánnak, hogy Lássák, Megállnak-é Márdokeus dolgai, mert azt jelenté nékik, hogy õ Zsidó.

És Látván Hámán, hogy Márdokeus térdet nem hajt és nem Borúl le elõtte, megtelék Hámán haraggal.

De kevés volt elõtte, hogy csakis Márdokeusra Magára vesse Rá kezét, (mert Megmondották néki Márdokeus nemzetségét) azért igyekezett Hámán elveszteni minden Zsidót, a ki Ahasvérus egész Országában vala, a Márdokeus nemzetét.

Az elsõ Hónapban, ez Nisán Hónapja, Ahasvérus Királyságának tizenkettedik évében, Púrt, azaz sorsot vetének Hámán elõtt Napról-napra és Hónapról-Hónapra tizenkettedikig, s ez Adár Hónapja.

És monda Hámán Ahasvérus Királynak: Van egy nép, Elszórva és Elkülönítve a népek között, Országod minden Tartományában, és az õ törvényei különböznek minden nemzetségtõl, és a Király törvényeit nem Teljesíti; a Királynak bizony nem illik úgy hagyni õket.

Ha a Királynak tetszik, írja meg, hogy õk elvesztessenek, és én Tízezer Tálentom ezüstöt mérek a hivatalnokok kezeibe, hogy a Király Kincstárába vigyék.

Akkor Lehúzá a Király az õ gyûrûjét a maga kezérõl, és Adá azt az Agágibeli Hámánnak, Hammedáta Fiának, a Zsidók ellenségének.

És monda a Király Hámánnak: Az ezüst tiéd legyen s a nép is, hogy azt cselekedjed vele, a mi néked tetszik.

Elõhivatának azért a Király irnokai az elsõ Hónap tizenharmadik Napján, és megiraték minden úgy, a miként Hámán Parancsolá, a Király fejedelmeinek és a Kormányzóknak, a kik az egyes Tartományokban Valának, és minden egyes nép fejeinek; minden Tartománynak annak írása szerint, és minden egyes népnek az õ nyelve szerint, Ahasvérus Király nevében iratott és megpecsételtetett a Király gyûrûjével.

És elküldettek a levelek Futárok által a Király minden Tartományába, hogy Kipusztítsák, megöljék és Megsemmisítsék mind a Zsidókat, Ifjútól a vénig, gyermekeket és asszonyokat egy napon, tizenharmadik Napján a tizenkettedik Hónapnak, (ez Adár Hónapja) és hogy javaikat Elragadják.

A Futárok kimenének gyorsan a Király Parancsával. És a törvény Susán Várában is kiadatott; a Király pedig és Hámán leültek, hogy igyanak; de Susán Városa Felháborodott.