Zsoltárok könyve

Magasztaljátok az Urat, Hívjátok Segítségûl az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.

Dicsekedjenek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak Szívök, a kik keresik az Urat.

Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ Orczáját szüntelen.

Emlékezzetek meg az õ Csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ Szájának ítéleteirõl.

Oh Ábrahámnak, az õ Szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ Választottának fiai!

Õ, az Úr, a mi Istenünk, az egész földre kihat az õ ítélete.

Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

A melyet kötött Ábrahámmal és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.

És Odaállatta azt Jákóbnak Szabályul, Izráelnek örök szövetségûl,

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint Való örökségetekûl.

Mikor még csekély Számmal Valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,

És egyik nemzettõl a Másikhoz Bujdosának egyik Országból a Másik néphez:

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt Királyokat is Megfenyített miattok, Mondván:

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én Prófétáimnak ne ártsatok!

Mikor éhséget idéze elõ a földön; és a kenyérnek minden Botját eltöré,

Elküldött elõttük egy Férfiút, Józsefet, a ki Rabúl adatott vala el;

A Lábait Békóba Szorították, õ maga vasban Járt vala.

Mindazideig, a Míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde Megpróbálta õt.

Elküldött a Király és feloldotta õt, a népeken Uralkodó, és Szabaddá tette õt;

Úrrá tevé õt Házán, és Uralkodóvá minden Jószágán;

Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre Taníthatá.

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

És igen Megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé Elnyomóinál.

Elváltoztatá azoknak Szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, és álnokúl cselekedjenek az õ Szolgáival.

Elküldte Mózest, az õ Szolgáját, és Áront, a kit Választott vala.

Elvégezék azok között az õ jeleit, és a Csodákat a Khám földén.

Sötétséget Bocsátott és Elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.

Vizeiket vérré Változtatá, és megölé az õ halaikat.

Földjük Békáktól hemzsege, még a Királyuk termeiben is.

Szólt, és Támadának legyek és Szúnyogok minden õ Határukon.

Adott nékik esõ Gyanánt jégesõt, és Lángoló tüzet e földjökre.

És elvevé szõlõjöket és Fügefájokat, és széttördelé Határuknak élõ Fáit.

Szólt és Támada Sáska, és Megszámlálhatatlan Cserebogár.

És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ Szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

És Kihozá õket ezüsttel és aranynyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök Való félelem Megszállta õket.

Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze õket, és tüzet, hogy Világítson éjjel.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel Elégítette meg õket.

Megnyitotta a Kõsziklát és Víz Zúdula ki, Folyóként futott a sivatagon.

Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a melyet tõn Ábrahámnak, az õ Szolgájának.

Kihozá azért az õ népét örömmel, és az õ Választottait Vígassággal.

És nékik Adá a Pogányok földét, és öröklék a népek Fáradságos szerzeményét

Azért, hogy Megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!