Zsoltárok könyve
12. zsoltár
Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid Zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a Hívek az emberek fiai közûl.
Hamisságot Szól egyik a Másiknak; Hízelkedõ ajakkal kettõs Szívbõl Szólnak.
Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
A kik ezt Mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
A szegények Elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; Biztosságba helyezem azt, a ki arra Vágyik.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földbõl Való Kohóban megolvasztott ezüst, hétszer Megtisztítva.
Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké.
Köröskörûl Járnak a gonoszok, mihelyt az Alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.