Zsoltárok könyve

Az éneklõmesternek; Dávid Zsoltára. Az egek beszélik Isten dicsõségét, és kezeinek Munkáját hirdeti az égboltozat.

Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést.

Nem olyan Szó, sem olyan beszéd, a melynek hangja nem Hallható:

Olyan ez, mint egy võlegény, a ki az õ ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hõs, hogy futhatja a Pályát.

Kijövetele az ég egyik szélétõl s Forgása a Másik széléig; és nincs semmi, a mi elrejtõzhetnék hevétõl.

Az Úrnak törvénye tökéletes, Megeleveníti a lelket; az Úrnak Bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyût.

Az Úrnak rendelései helyesek, Megvidámítják a Szívet; az Úrnak parancsolata Világos, Megvilágosítja a szemeket.

Az Úrnak félelme tiszta, Megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei Változhatatlanok s mindenestõl fogva Igazságosak.

Kivánatosabbak az Aranynál, még a sok Szín-Aranynál is; és édesebbek a méznél, még a Szín-méznél is.

Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van.

Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bûnöktõl Tisztíts meg engemet.

Tartsd Távol a te Szolgádat a Szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek sok vétektõl.

Legyenek kedvedre Valók Szájam Mondásai, és az én Szívem gondolatai elõtted legyenek, oh Uram, Kõsziklám és Megváltóm.