Zsoltárok könyve
61. zsoltár
Az éneklõmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én Kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
E föld szélérõl Kiáltok te Hozzád; mert Szívem elepedt: Vígy el engem innen a Sziklára, a hova én nem jutok.
Mert te vagy az én menedékem, s erõs tornyom az ellenség ellen.
Hadd lakozzam a te Sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te Szárnyaid árnyéka Alá! Szela.
Mert te, oh Isten, meghallgattad az én Fogadásaimat; a te neved tisztelõinek örökségét megadtad nékem.
Adj napokat a Király napjaihoz, esztendeit nemzedékrõl nemzedékre nyujtsd.
Isten elõtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hûségedet rendeld ki, hogy õrizzék meg õt.
Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy Beteljesítsem az én Fogadásaimat minden napon.
