Zsoltárok könyve
65. zsoltár
Az éneklõmesternek; Zsoltár; Dávid éneke. Tied a Hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked Teljesítik ott a Fogadást.
Oh könyörgést Meghallgató, Hozzád folyamodik minden test.
Bûneim erõt vettek rajtam; vétkeinket te Bocsásd meg.
Boldog az, a kit te Kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te Tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te Házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!
Csodálatos dolgokat Szólasz nékünk a te Igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;
A ki hegyeket Épít erejével, körûl van övezve hatalommal;
A ki Lecsillapítja a tengerek Zúgását, habjaik Zúgását, és a népek Háborgását.
Félnek is jeleidtõl a szélnek Lakói; a napkelet és nyugot Határait megörvendezteted.
Meglátogatod a földet és Elárasztod; nagyon Meggazdagítod azt. Istennek Folyója tele van vizekkel; Gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.
Megitatod Barázdáit, göröngyeit Megalapítod; Záporesõvel Meglágyítod azt, termését Megáldod.
Megkoronázod az esztendõt Jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;
Csepegnek a puszta legelõi, és a halmokat Vígság övezi.
A legelõk megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona Borítja; örvendeznek és énekelnek.
