Zsoltárok könyve
89. zsoltár
Az Ezrahita Ethán Tanítása. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én Számmal!
Mert azt mondom: Örökké Megáll a te kegyelmességed, és Megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, Mondván:
Szövetséget kötöttem az én Választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én Szolgámnak:
Mindörökké Megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre Megépítem a te Királyi székedet Szela.
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
Igen rettenetes Isten õ a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körûlte vannak.
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körûlvesz téged.
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te Csendesíted le azokat.
Te Rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
Tieid az egek, a föld is a tied: e Világot minden benne Valóval te Fundáltad.
Az éjszakot és a délt te teremtetted, a Thábor és Hermon a te nevednek örvendeznek.
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod Méltóságos.
Igazság és Jogosság a te Királyi székednek alapja; kegyelem és hûség Jár a te Orczád elõtt.
Boldog nép az, a mely megérti a kürt Szavát; a te Orczádnak Világosságánál Jár ez, oh Uram!
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te Igazságodban felmagasztaltatnak.
Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te Jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi Királyunk.
Akkor Látásban Szóltál a te kegyeltednek, és Mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl Választottat;
Megtaláltam Dávidot, az én Szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom Erõsíti meg õt.
Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;
Mert õ elõtte rontom meg az õ Szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
És Rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ Jobbját a Folyóvizekre.
Õ így Szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és Szabadításom Kõsziklája!
Én meg elsõszülöttemmé teszem õt és Felébbvalóvá a föld Királyainál.
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad õ vele.
És az õ Magvát Örökkévalóvá teszem, és az õ Királyi székét, mint az egeknek napjait.
Ha az õ fiai Elhagyják az én törvényemet, és nem Járnak az én végzéseim szerint;
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem Tartják az én parancsolatimat:
Akkor vesszõvel Látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;
De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én Számból, el nem Változtatom.
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon Megcsalhatnám-é Dávidot?
Az õ magva örökké megmarad, és az õ Királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ Bizonyság. Szela.
De te mégis elvetetted és Megútáltad õt, és Megharagudtál a te felkentedre.
Felbontottad a te Szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az õ Koronáját.
Lerontottad az õ kõfalait mind; Romokká tetted erõsségeit.
Zsákmányolták õt mind az úton Járók; Gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
Felmagasztaltad az õ Szorongatóinak Jobbját, és Megvidámítottad minden ellenségét.
Még fegyverének élét is elvetted, és nem Segítetted õt a harczban.
Eltörlötted az õ fényessségét, és az õ Királyi székét a földre vetetted.
Az õ Ifjúságának napjait Megrövidítetted, Gyalázatot Borítottál Reá. Szela.
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tûz?
Emlékezzél meg Rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
Kicsoda oly erõs, hogy éljen és nem Lásson Halált, s Megszabadítsa Magát a Seolnak kezébõl? Szela.
Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!
Emlékezzél meg Uram a te Szolgáidnak Gyalázatjokról! hogy sok népnek Gyalázatját hordozom keblemben,
A melyekkel Gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel Gyalázták a te felkentednek lépéseit.
Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
