Mózes második könyve (A zsidóknak Égyiptomból kijövetelérõl )
Mózes II. könyve, 10. rész
És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz, mert én Keményítettem meg az õ Szívét és az õ Szolgáinak Szívét, azért hogy ezeket az én jeleimet megtegyem közöttök.
És azért hogy elbeszéljed azt a te fiadnak és fiad Fiának Hallatára, a mit Égyiptomban cselekedtem, és jeleimet, a melyeket rajtok tettem, hogy Megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
És beméne Mózes és Áron a Faraóhoz és Mondának néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Meddig nem akarod még magadat Megalázni én elõttem? Bocsásd el az én népemet, hogy Szolgáljanak nékem.
Mert ha te nem akarod az én népemet Elbocsátani, ímé én holnap Sáskát hozok a te Határodra.
És Elborítja a földnek Színét, úgy hogy nem lesz Látható a föld, és megemészti a megmenekedett maradékot, a mi megmaradt néktek a jégesõ Után, és megemészt minden Fát, mely néktek sarjadzik a mezõn.
És betöltik a te Házaidat, és minden Szolgáidnak Házát és minden Égyiptombelinek Házát, a mit nem Láttak a te Atyáid, sem a te Atyáid atyjai, a Mióta e földön vannak mind e mai napig. És Megfordúla s kiméne a Faraó elõl.
A Faraó Szolgái pedig Mondának õnéki: Meddig lesz még ez mi nékünk Romlásunkra? Bocsásd el azokat az embereket, hogy Szolgáljanak az Úrnak az õ Istenöknek. Még sem veszed-é eszedbe, hogy elvész Égyiptom?
És Visszahozák Mózest és Áront a Faraóhoz s monda ez nékik: Menjetek el, Szolgáljatok az Urnak a ti Istenteknek. Kik s kik azok, a kik elmennek?
Mózes pedig monda: A mi gyermekeinkkel és véneinkkel megyünk, a mi fiainkkal és Leányainkkal, juhainkkal és barmainkkal megyünk, mert az Úrnak innepet kell szentelnünk.
Monda azért nékik: Úgy legyen veletek az Úr, a mint Elbocsátlak titeket és gyermekeiteket! Vigyázzatok, mert gonoszra igyekeztek.
Nem úgy! menjetek el ti férfiak és Szolgáljatok az Úrnak, mert ti is ezt Kívántátok. És elûzék õket a Faraó Színe elõl.
És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki a te kezedet Égyiptom földére a Sáskáért, hogy jõjjön fel Égyiptom földére és emészsze meg a földnek minden fûvét; mindazt a mit a jégesõ meghagyott.
Kinyujtá azért Mózes az õ vesszejét Égyiptom földére, és az Úr egész nap és egész éjjel keleti szelet Támaszta a földre. Mire reggel lõn, a keleti szél Felhozá a Sáskát.
És feljöve a Sáska egész Égyiptom földére s nagy Sokasággal Szálla le Égyiptom egész Határára. Annak elõtte sem volt olyan Sáska s Ezután sem lesz olyan.
És Elborítá az egész föld Színét, és a föld elsötétedék, és megemészté a földnek minden fûvét és a Fának minden gyümölcsét, a mit a jégesõ meghagyott vala, és semmi zöld sem marada a Fán, sem a mezõnek fûvén egész Égyiptom földén.