Mózes második könyve (A zsidóknak Égyiptomból kijövetelérõl )

És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy Szolgáljanak nékem.

Ha pedig te el nem akarod Bocsátani, ímé én egész Határodat Békákkal verem meg.

És a Folyóvíz Békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te Házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te Szolgáid Házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütõteknõidbe.

És Reád és népedre s minden te Szolgáidra felmennek a Békák.

És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki kezedet a te veszszõddel a Folyóvizekre, Csatornákra és a tavakra, és hozd fel a Békákat Égyiptom földére.

És Kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és Békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét.

De az írástudók is úgy cselekedének az õ titkos mesterségökkel és Felhozák a Békákat Égyiptom földére.

És Hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy Távolítsa el Rólam és az én népemrõl a Békákat, és én Elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak.

Felele a Faraó: Holnapra. És monda Mózes: A mint Kívánod, hogy megtudd, hogy Níncs Hasonló a mi Urunkhoz Istenünkhöz.

És Eltávoznak a Békák tõled, meg a te Házaidtól, Szolgáidtól és a te népedtõl; csak a Folyóvízben maradnak meg.

És kiméne Mózes és Áron a Faraótól és Kiálta Mózes az Úrhoz a Békák felõl, a melyeket a Faraóra Bocsátott vala.

És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék és kiveszének a Békák a Házakból, Udvarokból és mezõkrõl.

És Rakásokba gyûjték azokat össze és a föld megbüszhödék.

S a mint Látá a Faraó, hogy baja könnyebbûl, Megkeményíté az õ Szívét, és nem hallgata Reájok, a mint megmondotta vala az Úr.

És Szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki a te vesszõdet és sujtsd meg a föld Porát, hogy tetvekké legyen egész Égyiptom földén.

És aképen cselekedének. Áron Kinyujtá kezét az õ vesszejével és Megsujtá a föld Porát, és tetvek lõnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lõn egész Égyiptom földén.

És úgy cselekedének az írástudók is az õ Varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elõ, de nem teheték; és Valának a tetvek emberen és barmon.

És Mondák az írástudók a Faraónak: Az Isten újja ez. De kemény maradt a Faraó Szíve, és nem hallgata Reájok; a mint mondotta vala az Úr.

Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy Szolgáljanak nékem.

Mert ha el nem Bocsátod az én népemet, ímé én Bocsátok te Reád, a te Szolgáidra és a te népedre és a te Házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az Égyiptombeliek Házai ártalmas bogarakkal és a föld is, a melyen õk vannak.

De Különválasztom azon a napon a Gósen földét, a melyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön.

És különbséget tészek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség.

És aképen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó Házára és az õ Szolgái Házára, és egész Égyiptom földén Pusztává lõn a föld az ártalmas bogarak miatt.

És Hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Istenteknek ezen a földön.

Mózes pedig monda: Nincs rendén hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzunk az Úrnak a mi Istenünknek, a mi Utálatos az Égyiptombeliek elõtt: ímé, ha azt áldozzunk az õ szemeik elõtt, a mi az Égyiptombelieknek Utálatos, nem köveznek-é meg minket?

Háromnapi Járó földre megyünk a Pusztába és úgy áldozunk a mi Urunknak Istenünknek, a mint megmondja nékünk.

És monda a Faraó: Én Elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Istenteknek a Pusztában, csak nagyon messze ne Távozzatok; Imádkozzatok érettem.

Mózes pedig monda: Ímé én kimegyek te tõled és Imádkozom az Úrhoz és Eltávoznak az ártalmas bogarak a Faraótól és õ Szolgáitól és az õ népétõl holnap; csak megint el ne ámítson a Faraó, hogy el ne Bocsássa a népet áldozni az Úrnak.

És kiméne Mózes a Faraótól és Imádkozék az Úrhoz.

És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék; s Eltávozának az ártalmas bogarak a Faraótól, Szolgáitól és népétõl; egy sem marada.

De a Faraó Ezúttal is Megkeményíté az õ Szívét és nem Bocsátá el a népet. fekélyek s jégesõ Csapása Égyiptomon.