Bölcs Salamonnak példabeszédei
Példabeszédek, 10. rész
Salamon bölcs Mondásai. A bölcs Fiú örvendezteti az õ Atyját; a bolond Fiú pedig Szomorúsága az õ Anyjának.
Nem Használnak a Gonoszság kincsei; az Igazság pedig Megszabadít a Halálból.
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istentele neknek Kivánságát pedig elveti.
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors Munkások keze pedig Meggazdagít.
Gyûjt Nyárban az eszes Fiú; álomba merûl az Aratás idején a Megszégyenítõ Fiú.
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek Szája pedig erõszaktételt fed be.
Az igazn ak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond Ajkú pedig elveszti Magát.
A ki tökéletességben Jár, Bátorsággal Jár; a ki pedig Elferdíti az õ útát, kiismertetik.
A ki szemmel hunyorgat, Bántást szerez; a bolond Ajkú elesik.
Életnek Kútfeje az igaznak Szája; az istenteleneknek Szája pedig erõszaktételt fedez el.
A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
Az eszesek ajkain bölcseség Találtatik; a vesszõ pedig a bolond Hátának Való.
A bölcsek Tudományt rejtegetnek; a bolondnak Szája pedig közeli Romlás.
A gazdagnak Marhája az õ Megerõsített Városa; a szûkölködõknek Romlása az õ szegénységök.
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.
A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a Fenyítéket Elhagyó pedig tévelyeg.
A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug Ajkú az; és a ki Szól Gyalázatot, bolond az.
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig Megtartóztatja ajkait, az értelmes.
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
Az Úrnak áldása, az Gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez Bántást.
Miképen Játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes Férfiúnak bölcsen cselekedni.
A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig Kivánnak az igazak, meg lesz.
A mint a Forgószél Ráfuvall, Már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké Való fundamentoma van.
Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
Az Úrnak félelme Hosszabítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek Várakozása pedig elvész.
Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta; de Romlá s a Hamisság cselekedõinek.
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem Lakják a földet.
Az igaznak Szája bõségesen Szól bölcseséget; a Gonoszság nyelve pedig Kivágatik.
Az igaznak ajkai azt Tudják, a mi kedves; az istenteleneknek Szája pedig a Gonoszságot.
