Bölcs Salamonnak példabeszédei
Példabeszédek, 16. rész
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Minden útai Tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket Vizsgálja, az Úr az!
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Mindent teremtett az Úr az õ maga Czéljára; az istentelent is a büntetésnek Napjára.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom Rá, hogy nem marad büntetlen.
Könyörületességgel és Igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által Távozhatunk el a Gonosztól.
Mikor Jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is Jóakaróivá teszi.
Jobb a kevés Igazsággal, mint a gazdag jövedelem Hamissággal.
Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak Járását.
Jósige van a Király ajkain; az ítéletben ne Szóljon Hamisságot az õ Szája.
Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
Útálatos legyen a Királyoknál istentelenséget cselekedni; mert Igazsággal Erõsíttetik meg a Királyiszék.
Kedvesek a Királyoknak az igaz beszédek; és az Igazmondót szereti a Király.
A Királynak felgerjedt haragja, olyan, mint a Halál követe; de a bölcs Férfiú Leszállítja azt.
A Királynak Vídám Orczájában élet van; Jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
Szerzeni bölcseséget, oh mennyivel jobb az Aranynál; és szerzeni eszességet, Kivánatosb az ezüstnél!
Az igazak Országútja Eltávozás a Gonosztól; megtartja Magát az, a ki megõrizi az õ útát.
A Megromlás elõtt kevélység Jár, és az eset elõtt Felfuvalkodottság.
Jobb Alázatos lélekkel lenni a Szelídekkel, mint Zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
A ki figyelmez az igére, Jót nyer: és a ki Bízik az Úrban, oh mely boldog az!
A ki elméjében bölcs, Hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a Tudományt.
Életnek Kútfeje az értelem annak, a ki Bírja azt; de a bolondok Fenyítéke Bolondságuk.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ Száját, és az õ ajkain Öregbíti a Tudományt.
Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és Meggyógyítói a tetemeknek.
Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a Halálnak úta.
A Munkálkodó lelke Magának Munkálkodik; mert az õ Szája Kényszeríti õt.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
A gonosz ember versengést szerez, és a Susárló Elválasztja a Jóbarátokat.
Az erõszakos ember elhiteti az õ Felebarátját, és nem Jó úton viszi õt.
A ki Behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki Összeszorítja ajkait, Már véghez vitte a Gonoszságot.
Igen szép ékes korona a vénség, az Igazságnak útában Találtatik.
Jobb a Hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga Indulatján, Annál, a ki Várost vesz meg.
Az ember keblében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
