Bölcs Salamonnak példabeszédei

Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda Királyának emberei.

Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a Királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.

Az ég Magasságra, a föld mélységre, és a Királyoknak Szíve kikutathatatlan.

Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és Abból edény lesz az ötvösnek:

Távolítsd el a bûnöst a Király elõl, és Megerõsíttetik Igazsággal az õ széke.

Ne dicsekedjél a Király elõtt, és a nagyok helyére ne állj;

Mert jobb, ha azt Mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes elõtt, a kit Láttak a te szemeid.

Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az Után, mikor Gyalázattal illet téged a te Felebarátod.

A te ügyedet végezd el Felebarátoddal; de Másnak Titkát meg ne jelentsd;

Hogy ne Gyalázzon téged, a ki hallja; és a te Gyalázatod el ne Távozzék.

Mint az arany alma ezüst Tányéron: olyan a helyén mondott ige!

Mint az arany függõ és Színarany ékesség: olyan a bölcs intõ a Szófogadó fülnél.

Mint a havas hideg az Aratásnak idején: olyan a Hív követ azoknak, a kik õt Elbocsátják; mert az õ urainak lelkét Megvídámítja.

Mint a felhõ és szél, melyekben nincs esõ: olyan a Férfiú, a ki kérkedik hamis Ajándékkal.

Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a Szelíd beszéd megtöri a csontot.

Ha mézet Találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne Hányd azt.

Ritkán tedd Lábadat a te Felebarátodnak Házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyûlöljön téged.

Põröly és kard és éles Nyíl az olyan ember, a ki hamis Bizonyságot Szól Felebarátja ellen.

Mint a romlott fog és kimarjult Láb: olyan a hitetlennek bizodalma a Nyomorúság idején.

Mint a ki leveti Ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a Sziksón: olyan, a ki éneket mond a Bánatos Szívû ember elõtt.

Mert elevenszenet gyûjtesz az õ fejére, és az Úr megfizet néked.

Az északi szél esõt szül; és haragos ábrázatot a Suttogó nyelv.

Jobb lakni a tetõnek Ormán, mint a Háborgó asszonynyal, és közös Házban.

Mint a hideg Víz a Megfáradt embernek, olyan a messze földrõl Való Jó Hírhallás.

Mint a Megháborított Forrás és megromlott Kútfõ, olyan az igaz, a ki a gonosz elõtt ingadozik.

Igen sok mézet enni nem Jó; Hát a magunk dicsõségét keresni dicsõség?

Mint a megromlott és Kerítés nélkûl Való Város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az õ lelkén!