Bölcs Salamonnak példabeszédei

Fiam! ha kezes lettél a te Barátodért, és kezedet Adván kötelezted magadat Másért:

Szádnak beszédei által estél tõrbe, Megfogattattál a te Szádnak beszédivel.

Ezt Míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te Felebarátodnak kezébe Jutottál; eredj, Alázd meg magadat, és Kényszerítsd Felebarátodat.

Még álmot se engedj szemeidnek, se Szunnyadást szemöldökidnek,

Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a Vadász kezébõl, és mint a Madár a Madarásznak kezébõl.

Eredj a Hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

A kinek nincs vezére, Igazgatója, vagy ura,

Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, Aratáskor gyûjti eledelét.

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

Még egy kis álom, még egy kis Szunnyadás, még egy kis kéz-Összefonás, hogy pihenjek;

Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos Férfiú!

Haszontalan ember, hamis Férfiú, a ki álnok Szájjal Jár,

A ki hunyorgat szemeivel; Lábaival is Szól, és ujjaival jelt ád.

Álnokság van az õ Szívében, gonoszt forral minden idõben, Háborúságot Indít.

Annakokáért hirtelen eljõ az õ Nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz Gyógyulása.

E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét dolog útálat az õ lelkének:

A kevély szemek, a hazug nyelv és az ártatlan vért Ontó kezek,

A Hazugságlehelõ hamis Tanú, és a ki szerez Háborúságokat az atyafiak között!

Õrizd meg, fiam, Atyád Parancsolatját, és Anyád Tanítását el ne hagyd.

Kösd azokat Szívedre mindenkor, fûzd a nyakadba.

Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, õriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

Mert szövétnek a parancsolat és a Tudomány Világosság, és életnek úta a Tanító-feddések.

Hogy a gonosz Asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl.

Ne Kívánd az õ szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

Mert a Parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és Más férfi felesége Drága életet Vadász!

Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe, hogy Ruhái meg ne égnének?

Vagy Járhat-é valaki elevenszénen, hogy Lábai meg ne égnének?

Így van, valaki bemegy Felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

Nem útálják meg a Lopót, ha lop az õ Kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az õ Házának minden Marháját érette adhatja;

A ki pedig asszonynyal Paráználkodik, bolond; a ki Magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

Vereséget és Gyalázatot nyer, és az õ Gyalázatja el nem töröltetik.

Mert a féltékenység a Férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a Bosszúállásnak Napján.

Nem gondol semmi Váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok Ajándékot adsz is neki.