Bölcs Salamonnak példabeszédei
Példabeszédek, 9. rész
Bölcseség Megépítette az õ Házát, annak hét Oszlopát Kivágván.
Megölte Vágnivalóit, kitöltötte Borát, Asztalát is Elkészítette.
Elbocsátá az õ Leányit, hivogat a Város magas helyeinek tetein.
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkûl Valónak ezt mondja:
Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a Borból, melyet töltöttem.
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, Járjatok az eszességnek útán.
A ki Tanítja a Csúfolót, nyer Magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Ne fedd meg a Csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; Tanítsd az igazat, és Öregbíti a Tanulságot.
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és Meghosszabítják néked életednek esztendeit.
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig Csúfoló vagy, magad vallod Kárát.
Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud,
És leült az õ Házának Ajtajába, székre a Városnak magas helyein,
Hogy Hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
A lopott Víz édes, és a titkon Való étel gyönyörûséges!
És az nem tudja, hogy ott élet nélkûl Valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!