Ésaiás próféta könyve
Ésaiás könyve, 17. rész
Jövendölés Damaskus ellen. Ímé Damaskus Városa Elpusztíttatik, és romok Halmává lesz;
Aróer Városai elhagyatnak, és barmokéi lesznek, a melyek ott fognak nyugodni Háborítatlanul.
És vége lesz Efraim erõsségének, és Damaskus Királyságának; Siria maradéka úgy Jár, mint az Izráeliták dicsõsége, ezt mondja a seregek Ura.
És lesz ama napon: megvékonyul a Jákób dicsõsége, és Húsa kövérsége megösztövéredik.
És lészen, mint mikor az Arató összefogja a Gabonát és a Kalászokat kezével learatja, és lészen, mint mikor valaki Kalászokat szed össze a Refáim völgyében;
És csak mezgérlés marad belõlök, mint az olajfa Megrázásakor két-Három Bogyó az ágak hegyén, négy-öt a Gyümölcsfának lombjai közt, így Szól az Úr, Izráel Istene.
Ama napon Teremtõjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek;
És nem tekint az Oltárokra, kezeinek Alkotmányára, és a miket ujjai Csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat.
Erõs Városai olyanok lesznek ama napon, mint elhagyott erdõ és hegytetõ, a melyeket elhagytak volt Izráel fiai elõtt, és Pusztasággá lesznek.
Mert elfelejtkeztél Megszabadító Istenedrõl, és nem emlékeztél meg erõs Kõszáladról, ez okért ültetél gyönyörûséges ültetéseket, és idegen vesszõt Plántáltál beléjök;
A mely napon elültetted, körûl sövényezéd és reggelre magodat Felvirágoztatád: de nem lészen Aratás sebeidnek és nagy Fájdalmadnak Napján!
Jaj a sok nép Zúgásának, a kik úgy Zúgnak, mint a tenger Zúgása, és a népségek Háborgásának, a kik Háborognak, mint erõs vizek!
A népségek, mint sok vizek Háborgása, úgy Háborognak, de Megdorgálja azt és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek Polyvája szél elõtt és mint pozdorja a Forgószél elõtt;
Estvének idején rémülés Száll Reájok, és minekelõtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok Pusztítóinknak és sorsok Rablóinknak!
