Ésaiás próféta könyve

Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne Szabadíthatna, és nem oly süket az õ füle, hogy meg nem hallgathatna;

Hanem a ti vétkeitek Választanak el titeket Istenetektõl, és bûneitek fedezték el Orczáját ti elõttetek, hogy meg nem hallgatott.

Mert kezeitek Bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok Hazugságot Szólnak, nyelvetek gonoszt suttog.

Nincsen, a ki az Igazság mellett Szólna, és nincsen, a ki Igazságosan perelne, haszontalanban Bíznak és Hazugságot beszélnek, gonoszt fogadnak és vétket szûlnek.

Vipera Tojásait költik ki, és Pókhálót szõnek; a ki Tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre Rátapodsz, vipera kél ki.

Pókhálójukból nem lesz ruha, Csinálmányok nem felvehetõ; cselekedeteik Hamisságnak cselekedetei, és erõszak tette van kezeikben.

Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik Hamisságnak gondolatai, Pusztítás és Romlás ösvényeiken.

A békesség útját nem ismerik, és nincsen Jogosság Kerékvágásukban, ösvényeiket Elgörbítik, a ki azon Jár, nem ismeri a békességet.

Ezért van Távol tõlünk az ítélet, és nem ér el minket az Igazság, Várunk Világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, Homályban Járunk!

Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.

Morgunk, mint a medvék Mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, Várjuk az ítéletet és nem jõ, a Szabadulást és Távol van tõlünk.

Mert sokak elõtted Gonoszságaink, és bûneink Bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert Gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük:

Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és Eltávozánk a mi Istenünktõl, Szóltunk Nyomorgatásról és Elszakadásról, gondoltunk és Szóltunk Szívünkbõl hazug beszédeket.

És Eltávozott a Jogosság, és az Igazság messze áll, mivel elesett a hûség az Utczán, és az egyenesség nem juthat be.

És a hûség Hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, Prédává lesz. És Látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy Jogosság nincsen.

És Látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen Közbenjáró; ezért karja Segít néki, és Igazsága Gyámolítja õt.

És felölté az Igazságot mint Pánczélt, és a Szabadítás sisakja van fején; felölté a Bosszúállás Ruháit, mint köpenyt, és Búsulással vevé Magát körûl, mint egy Palásttal.

És félik Napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és Naptámadattól az õ dicsõségét, mikor eljõ, mint egy sebes Folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt.

És eljõ Sionnak a Megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek Hamisságokból, Szól az Úr.

És én õ velök ily szövetséget szerzek, és Szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket Szádba adtam, el nem Távoznak Szádból, és magodnak Szájából, és magod Magvának Szájából, így Szól az Úr, Mostantól mind örökké!