Ésaiás próféta könyve

És lõn a Júda Királyának, Akháznak, az Uzziás Fiának, Jóthám Fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának Királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek Királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt.

És Hírül vivék a Dávid Házának, Mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula Szíve s népének Szíve, a mint megindulnak az erdõ Fái a szél miatt.

És Mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felsõ Tó Csatornájának végéhez, a ruhafestõk mezejének útján;

És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne Lágyuljon Szíved e két füstölgõ üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja Fiának felgerjedett haragja miatt!

Mivelhogy gonosz Tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, Mondván:

Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük Királylyá benne Tábeal Fiát,

Így Szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!

Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendõ, s megromol Efraim és nép nem lészen.

Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje Remalja fia: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!

És Szóla ismét az Úr Akházhoz, Mondván:

Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtõl, kérj a mélységben vagy fent a magasban!

És mikor Szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem az Urat!

Akkor monda a Próféta: Halld meg Hát, Dávid Háza! Hát nem elég embereket boszantanotok, hogy még az én Istenemet is Boszantjátok?

Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szûz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi az Immánuelnek.

Ki vajat és mézet eszik, Míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a Jót Választani;

Mert mielõtt e gyermek Megtanulná megvetni a gonoszt, és a Jót Választani, elpusztul a föld, melynek két Királyától te reszketsz;

És hozni fog az Úr Reád és népedre és Atyád Házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, Mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria Királyát.

És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom Folyóvize mellett Való legyeknek, s Assiria földje méheinek,

S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben, és Sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelõkön.

Ama napon Leberetválja az Úr a Folyón Túl bérlett Beretvával, Assiria Királya által a fõt s a Lábak szõrét, a mely a Szakált is leveszi;

És lesz ama napon, hogy kiki egy fejõstehenet tart és két juhot,

És lészen, hogy a tej bõsége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.

S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szõlõtõ ezer siklust érõ vala, tövis és gaz ver fel.

Nyilakkal és Kézívvel mehet oda az ember, mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;

Sõt a hegyekre, a melyeket Kapával Kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistõl és Gaztól; hanem barmok legelõjévé lesznek és juhok Járásává.