Jeremiás próféta könyve

És Szórókat küldök Babilon ellen, és Felszórják õt, és földét Kiüresítik, mert mindenfelõl ellene lesznek a veszedelem Napján.

A Kézívesre Kézíves vonja fel íjját, és arra, a ki Pánczéljába öltözik. Ne kedvezzetek ifjainak, öldössétek le egész seregét:

És essenek el megöletve a Káldeusok földén, és átverve az õ Utczáin,

Mert nem hagyatott el Izráel és Júda az õ Istenétõl, a Seregek Urától, noha az õ földök rakva vétekkel az Izráelnek Szentje ellen.

Fussatok ki Babilonból, és kiki mentse meg az õ lelkét, ne veszszetek el az õ Gonoszságáért, mert az Úr Bosszúállásának ideje ez, megfizet néki érdem szerint.

Arany Pohár volt Babilon az Úr kezében, a mely Megrészegíté ez egész földet; nemzetek ittak az õ Borából, azért bolondultak meg a nemzetek.

Hamar elesett Babilon és összeomlott, jajgassatok felette, kössétek be balzsammal az õ sebét, Hátha Meggyógyul!

Gyógyítottuk Babilont, de nem Gyógyult meg. Hagyjátok el õt, és menjünk kiki a maga földére, mert az égig hatott az õ ítélete, és felemelkedett a felhõkig.

Kihozta az Úr a mi Igazságainkat, jertek és beszéljük meg Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek Dolgát.

Élesítsétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket; Felindította az Úr a Médiabeli Királyok lelkét, mert Babilon ellen van az õ gondolatja, hogy elveszesse azt, mert az Úr Bosszúállása ez, az õ Templomáért Való Bosszúállása.

Babilonnak kõfalain tûzzétek ki a Zászlót, Erõsítsétek meg az õrséget, szerezzetek Vigyázókat, rendeljétek el a leseket: mert az Úr meggondolta és meg is cselekszi azokat, a miket Szólott Babilon Lakói ellen.

Oh te, a ki lakozol a nagy vizek mellett, a kinek kincsed temérdek, eljött a te véged és a te Rablásod Határa!

Megesküdt a Seregek Ura az õ lelkére, Mondván: Bizony betöltelek téged emberekkel, mint Sáskákkal, és diadalmas éneket énekelnek felõled.

Az, a ki teremtette a földet az õ erejével, a ki Megalapította a Világot az õ bölcseségével, és kiterjesztette az egeket az õ értelmével.

Egy Szavával vizek Zúgását szerez az égben, és felhõket visz fel a föld Határairól, Villámokat Készít az esõhöz, és kihozza a szelet az õ Tárházaiból.

Minden ember Bolonddá lett Tudomány nélkûl, minden ötvös megszégyenül a maga Bálványa miatt, mert Hazugság az õ öntése és nincs benne lélek.

Hiábavalóságok ezek, nevetségre Való mûvek, az õ Megfenyíttetésök idején elvesznek.

Nem ilyen a Jákób Osztályrésze, mert mindennek teremtõje és az õ örökségének Pálczája, Seregek Ura az õ neve!

Põrölyöm vagy te nékem, hadi fegyverem, és nemzeteket Zúztam össze veled, és Országokat vesztettem el veled.

És általad Zúztam össze a lovakat és lovagjaikat, és általad Zúztam össze a szekeret és a benne ülõt.

És Összezúztam általad férfit és asszonyt, és Összezúztam általad a vénet és a gyermeket, és Összezúztam általad az ifjat és a szûzet,

És Összezúztam általad a Pásztort és Nyáját, és Összezúztam általad a Szántóvetõt és az õ Igamarháját, és Összezúztam általad a hadnagyokat és a fõembereket.

És megfizetek Babilonnak és Káldea minden Lakosának mindazokért az õ Gonoszságaikért, a melyeket Sionban cselekedtek a ti szemeitek Láttára, azt mondja az Úr.

Ímé, én ellened fordulok, te Romlásnak hegye, azt mondja az Úr, a ki az egész földet megrontottad, és Kinyújtom Reád kezemet, és leverlek téged a Kõszikláról, és kiégett hegygyé teszlek téged.

És belõled nem visznek követ a szegletre és a fundamentomra, mert Örökkévaló Pusztaság leszel, azt mondja az Úr.

Tûzzétek ki a Zászlót az Országban, Fújjátok a Trombitát a nemzetek között, Avassátok fel ellene a nemzeteket, gyûjtsétek össze ellene az Ararátnak, Menninek és Askenáznak Országait, Válaszszatok õ ellene hadvezért, Hozzátok ki a lovakat mint rettenetes Sáskasereget.

Avassátok fel ellene a nemzeteket, Médiának Királyait, az õ hadnagyait és minden fõemberét, és az õ Birodalmának egész földét.

És megrendül a föld és Rázkódik, mert az Úrnak gondolatai beteljesednek Babilon ellen, hogy Babilon földét Pusztasággá, Lakatlanná tegye.

Babilon vitézei felhagytak a viadallal, erõsségeikben ülnek, elfogyott a vitézségök, Asszonyokká lettek, Felgyújtották lakhelyeit, Zárait letörték.

Futár Futár elé fut, és a Hírmondó a Hírmondó elé, hogy megjelentse a babiloni Királynak, hogy bevétetett az õ Városa mindenfelülrõl.

És a révhelyek elfoglaltattak, és az álló tavak tûzzel Kiszáríttattak, és a vitézek elrettentek.

Mert ezt mondja a seregek Ura, az Izráel Istene: Babilon Leánya olyan, mint a szérû, itt van az õ Tapostatásának ideje, egy kis Híja még, és eljõ az õ Aratásának ideje.

Benyelt engem, megemésztett engem Nabukodonozor, a babiloni Király, üres edénynyé tett engem, benyelt engem mint a Sárkány, betöltötte a Hasát az én csemegéimmel, és kivetett engemet.

Az én rajtam esett erõszak és az én testem Babilonra térjen, azt mondja a Sionnak Lakója, és az én vérem Káldeának lakosaira, azt mondja Jeruzsálem!

Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én Megítélem a te ügyedet, és Bosszút állok éretted, és Kiszáraztom az õ tengerét, és kiapasztom az õ Forrását.

És Babilon Kõrakássá lesz, Sárkányok lakhelyévé, Csudává, Csúfsággá és Lakatlanná lesz.

Együtt Ordítnak, mint az Oroszlánok, harsognak, mint az Oroszlánkölykök.

Az õ kedvöknek idején Készítek nékik Lakomát, és Megrészegítem õket, hogy Vígadjanak, és Örökkévaló álmot aludjanak, és fel ne serkenjenek, azt mondja az Úr.

Elõhozom õket, mint a Bárányokat a megmetszésre, mint a kosokat a bakokkal egyetemben.

Mint bevétetett Sésák, és elfoglaltatott az egész földnek dicséreti! Milyen útálattá lett Babilon a nemzetek között!

Feljött Babilonra a tenger, habjainak özönével Elboríttatott.

Városai Pusztává, Sivataggá és Kopár földdé lesznek, a melyen senki sem lakik, sem embernek fia át nem megy rajta.

Megfenyítem Bélt is Babilonban, és kivonom Szájából, a mit benyelt, és többé nem futnak Hozzá a nemzetek, Babilonnak kõfala is ledõl.

Jõjjetek ki belõle, oh én népem, és kiki Szabadítsa meg lelkét az Úr Haragjának tüzétõl.

És el ne olvadjon a ti Szívetek, és ne féljetek a Hírtõl, a mely hallatszik e földön, mikor egyik esztendõben Hír jõ, és a Másik esztendõben is a Hír, hogy Erõszakosság van a földön, Uralkodó tör Uralkodóra!

Azért ímé, eljõnek a napok, és Meglátogatom Babilon faragott képeit, és egész földe megszégyenül, és minden õ megöltjei elhullanak õ közötte.

És örvendeznek Babilon felett az ég és a föld és minden benne Valók, mert észak felõl eljõnek Reá a Pusztítók, azt mondja az Úr.

Babilon is elesik, Izráel megölöttjei, a mint Babilonban is elhullottak az egész föld megölöttjei.

Menjetek el, a kik megszabadultatok a fegyvertõl, meg ne álljatok; emlékezzetek meg a Távolból az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem.

Megszégyenültünk, mert hallottuk a Gyalázkodást, Orczáinkat szégyen Borította, mert idegenek jöttek az Úr Házának szentségébe.

Azért ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és Meglátogatom az õ faragott képeit, és egész földén sebesültek nyögnek.

Ha az égbe Hág is fel Babilon, és ha Megerõsíti is az õ erõs Magaslatát, Pusztítók törnek Reá tõlem, azt mondja az Úr.

Kiáltás hallatszik Babilonból, és a Káldeusok földébõl nagy Romlás.

Mert Elpusztítja az Úr Babilont, és Kiveszíti belõle a nagy zajt, és Zúgnak az õ habjai, mint a nagy vizek, hallatszik az õ szavok Harsogása.

Mert Pusztító tör Reá, Babilonra, és elfogatnak vitézei, eltörik az õ Kézívök, mert a megfizetésnek Istene, az Úr, bizonynyal megfizet.

És Megrészegítem az õ fejedelmeit, bölcseit, hadnagyait, Tiszttartóit és vitézeit, és örök álmot alusznak, és nem serkennek fel, azt mondja a Király, a kinek neve Seregek Ura!

Ezt mondja a Seregek Ura: Babilon széles kõfala földig lerontatik, és az õ büszke kapuit tûz égeti meg, és a népek Hiába Munkálkodnak, és a nemzetek a tûznek, és Kifáradnak.

Ez a Szó, a melylyel Jeremiás Próféta Utasította Seráját, Néria Fiát, a ki a Mahásiás fia volt, mikor õ Babilonba méne Sedékiással, a Júda Királyával, Királyságának negyedik esztendejében; Serája pedig Szállásmester vala.

És Megírá Jeremiás egy könyvben mindazt a veszedemet, a mely Babilont fogja érni, mindezeket a beszédeket, a melyek megirattak Babilon felõl.

És monda Jeremiás Serájának: Mikor Babilonba jutsz, és Látod és elolvasod mind e Szókat,

Ezt mondjad: Uram, te Szólottál e hely ellen, hogy Elveszítsed ezt annyira, hogy Lakó ne legyen benne embertõl baromig, hanem Örökkévaló Pusztaság legyen.

És mikor e könyv Olvasását elvégzed, köss Reá követ, és Hajítsd be az Eufrátes közepébe.

És ezt mondd: Így merül el Babilon, és meg nem menekedik a veszedelemtõl, a melyet én hozok Reá, Akármint Fáradjanak. Eddig vannak a Jeremiás beszédei.