Jeremiás próféta könyve

Az a beszéd, a melyet az Úr Szóla Jeremiásnak, Mondván:

Állj az Úr Házának Ajtajába, és Kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti Júdabeliek, a kik bementek ezeken az Ajtókon, hogy Imádjátok az Urat!

Így Szól a Sergek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen!

Ne Bízzatok hazug beszédekben, Mondván: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!

Mert csak ha Valóban Megjobbítjátok a ti útaitokat és cselekedeteiteket; ha Igazán ítéltek az ember között és Felebarátja között;

Ha jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek Után sem Jártok a magatok veszedelmére:

Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, a melyet a ti Atyáitoknak adtam, öröktõl fogva mindörökké.

Ímé, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkûl!

Nemde loptok, öltök és Paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek Után Jártok, a kiket nem ismertek:

És eljõtök, és Megállotok elõttem e Házban, a mely az én nevemrõl neveztetik, és ezt Mondjátok: Megszabadultunk; hogy ugyanazokat az útálatosságokat cselekedhessétek!

Vajjon latrok Barlangjává lett-é ez a Ház ti elõttetek, a mely az én nevemrõl neveztetik? Ímé, én is Látok, azt mondja az Úr.

Mert menjetek csak el az én helyemre, a mely Silóban van, a hol elõször lakoztam az én nevemmel, és Lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, Izráelnek Gonoszságáért!

Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen Szóltam, és Szóltam ti néktek, de nem Hallottátok, és Kiáltottam néktek, de nem feleltetek:

Azért úgy cselekszem e Házzal, a mely az én nevemrõl neveztetik, a melyben ti bizakodtok, és e helylyel, a melyet néktek és a ti Atyáitoknak adtam, a mint Silóval cselekedtem.

És elvetlek titeket Színem elõl, a mint elvetettem mind a ti Atyátokfiait, Efraimnak minden Magvát.

És te ne Imádkozzál e népért, se Jajszót, se könyörgést ne emelj érettök, és Nálam közben ne Járj; mert én meg nem hallgatlak téged!

Nem Látod-é te: mit cselekesznek õk Júda Városaiban és Jeruzsálem Utczáin?

A fiak Fát szedegetnek, az Atyák Gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég Királynõjének béleseket Készítsenek, és az idegen isteneknek Italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.

Avagy engem ingerelnek-é õk, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy Gyalázat Borítsa arczukat?

Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és Búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezõnek Fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el nem aluszik.

Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égõ áldozataitokat Rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek Húst!

Mert nem Szóltam a ti Atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam õket Égyiptom földérõl, az Égõáldozat és véres áldozat felõl;

Hanem ezekkel a szavakkal Utasítottam õket, Mondván: Hallgassatok az én Szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton Járjatok, a melyre Utasítottalak titeket, hogy Jól legyen dolgotok!

De nem hallgattak, és fülöket sem Hajtották felém, hanem az õ gonosz Szívök Fásultságában a magok Tanácsa szerint Jártak, és Háttal Valának felém, és nem arczczal.

Attól a Naptól fogva, a melyen kijöttek a ti Atyáitok Égyiptom földébõl e mai napig küldtem Hozzátok minden én Szolgámat, a Prófétákat Napról-napra, szüntelen küldöttem;

De nem hallgattak Reám, és fülöket sem Hajtották felém; hanem Megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az õ Atyáik!

Ha elmondod nékik mind e szavakat, és nem hallgatnak Reád, ha Kiáltasz nékik, és nem felelnek néked:

Akkor ezt mondd nékik: Az a nép ez, a mely nem hallgat az Úrnak, az õ Istenének Szavára, sem Fenyítését fel nem veszi; elveszett a hûség; kiszaggattatott az õ Szájokból.

Nyírd le hajadat és vesd el, és kezdj a hegyeken Gyászéneket, mert útálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, a melyre haragszik.

Mert gonoszt mûveltek elõttem Júdának fiai, azt mondja az Úr; útálatosságaikat bevitték abba a Házba, a mely az én nevemrõl neveztetik, hogy megfertõztessék azt.

És Felépítették a Tófet magaslatait, a mely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és Leányaikat tûzben, a mit nem parancsoltam, és a mi gondolatomban sem volt.

Azért ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, a mikor nem beszélnek többé a Tófetrõl, sem a Ben-Hinnom völgyérõl, hanem az öldöklés völgyérõl; és temetkezni fognak Tófetben, és hely sem lesz elég.

És e nép holtteste az ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriaszsza azokat!

És megszüntetem Júda Városaiban és Jeruzsálem Utczáin az örömnek Szavát és a Vígasságnak Szavát, a võlegény Szavát és a menyasszony Szavát; mert elpusztul a föld!