Ezékiel próféta könyve

És lõn a harminczadik esztendõben, a negyedik Hónapban, a Hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár Folyó mellett voltam: Megnyilatkozának az egek, és Láték isteni Látásokat.

A Hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin Király Fogságba vitelének)

Valójában lõn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi Fiához a Káldeusok földén, a Kébár Folyó mellett, és lõn ott rajta az Úrnak keze.

És belõle négy lelkes állat Formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi Formájok vala,

És mindeniknek négy Orczája vala, és négy Szárnya mindenikõjöknek;

És Lábaik egyenes Lábak, és Lábaik talpa mint a Borjú Lábának talpa, és Szikráznak vala, mint a Simított ércz Színe.

Továbbá emberi kezek Valának Szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyõjöknek Orczái és Szárnyai.

Szárnyaik Egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg Jártukban, mindenik az õ Orczája Irányában megy vala.

És Orczájok Formája vala emberi orcza, Továbbá Oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelõl, és bika-orcza mind a négynek balfelõl, és sas-orcza mind a négynek Hátul;

És ezek az õ Orczáik. És Szárnyaik felûl kiterjesztve Valának, mindeniknél két Szárny összeér vala, kettõ pedig fedezé testöket.

És mindenik az õ Orczája Irányában megy vala, a Hová a lélek vala menendõ, oda mennek vala, meg nem Fordulván Jártukban.

És a lelkes állatok közt Látszék, mint egy égõ üszög, a mely Lángolt, mint a Fáklyák, ide s tova Futkározva a lelkes állatok közt; és a tûznek fényessége vala, és a tûzbõl Villámlás jöve ki.

És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a Villámlás Czikázása.

És mikor Ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az õ négy Orczájok felõl.

A kerekek mintha tarsiskõbõl készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy Formája vala, és úgy Látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a Másik kerék közepében volna;

Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala Jártukban;

És talpaik magasak Valának és félelmesek, és e talpak rakva Valának szemekkel köröskörûl mind a négynél.

És mikor Járnak vala a lelkes állatok, Járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földrõl, fölemelkednek vala a kerekek is.

A Hová a lélek vala menendõ, mennek vala, a Hová tudniillik a lélek vala menendõ, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.

Ha azok mentek, ezek is mennek vala, és ha azok álltak, ezek is állnak vala, és ha fölemelkedtek a földrõl, fölemelkednek vala a kerekek is mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.

És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan, mint a Csodálatos Kristály, kiterjesztve felül fejök felett.

És a mennyezet alatt Szárnyaik egyenesek Valának, egyik a Másikkal összeérvén; mindegyiknek kettõ vala, a melyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettõ vala, a melyek befedik vala amonnan az õ testöket.

És Hallám Szárnyaik Zúgását, mint sok vizeknek Zúgását, úgy mint a Mindenhatónak Hangját, mikor Járnak vala, Zúgás Hangját, mint valami Tábornak Zúgását; mikor állának, leeresztik vala Szárnyaikat.

És lõn Kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és õk Megállván, leeresztik vala Szárnyaikat.

És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, Látszék mint valami zafirkõ, Királyi széknek Formája, és a Királyi széknek Formáján Látszék mint egy ember Formája azon felül;

És Látám Izzó érczként ragyogni, a melyet mintha tûz vett volna körûl Derekának Alakjától fogva és fölfelé; és Derekának Alakjától fogva és lefelé Látám, mintha tûz volna. És fényesség vala körülötte,

Mint a milyen a Szivárvány, mely a felhõben szokott lenni esõs idõben, olyan vala a fényesség köröskörûl. Ilyen vala az Úr dicsõségének Formája, és Látám, és Orczámra esém, és Hallám egy Szólónak Szavát.