Dániel próféta könyve

Belsazár Király nagy Lakomát szerze az õ ezer fõemberének, és az ezer elõtt bort ivék.

Borozás közben Mondá Belsazár, hogy Hozzák elõ az arany és ezüst edényeket, a melyeket elvive Nabukodonozor, az õ atyja, a Jeruzsálemi Templomból, hogy igyanak Azokból a Király és az õ fõemberei, az õ feleségei és az õ ágyasai.

Akkor Elõhozák az arany edényeket, a melyeket elvivének az Isten Házának Templomából, mely Jeruzsálemben vala, és Ivának Azokból a Király és az õ fõemberei, az õ feleségei és az õ ágyasai.

Bort Ivának, és Dícsérék az arany-,ezüst, ércz-,vas-,fa-és kõisteneket.

Abban az órában emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a Gyertyatartóval szemben a Király Palotájának meszelt Falán, és a Király nézé azt a kézfejet, a mely ír vala.

Ekkor a Király ábrázatja Megváltozék, és az õ gondolatai Megháboríták õt, és Derekának inai Megoldódának és az õ térdei Egymáshoz verõdének.

Erõsen Kiáltozék a Király, hogy Hozzák elõ a Varázslókat, a Káldeusokat és jövendölõket. Szóla a Király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást és annak értelmét megjelenti nékem, Bíborba öltöztetik és Aranyláncz lesz a Nyakában, és mint harmadik parancsol az Országban.

Akkor bemenének a Király bölcsei mind, de nem Tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a Királynak.

A Királyasszony a Király és az õ fõembereinek beszédei miatt beméne a lakoma Házába, és Szóla a Királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne Változzék el!

Van egy Férfiú a te Országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te Atyád idejében értelem, Tudomány, és az istenek bölcseségéhez Hasonló bölcseség Találtaték benne, és a kit Nabukodonozor Király, a te Atyád, az írástudók, Varázslók, Káldeusok és jövendölõk fejévé tõn; igen, a te Atyád, a Király;

Mivelhogy Dánielben, a kit a Király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, Tudomány és értelem, álmoknak Magyarázata és titok megjelentése és rejtélyek megfejtése Találtatott. Most azért hivattassék elõ Dániel, és õ megjelenti az értelmet.

Erre Dániel a Király elé viteték. Szóla a Király, és monda Dánielnek: Te vagy-é ama Dániel, a ki a Júdabeli folyok fiai közûl Való, a kit ide hozott a Király, az én Atyám, Júdából?

És a ki felõl hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és Tudomány és Kiváló bölcseség Találtatott te benned?

Csak imént Hozatának elém a bölcsek és Varázslók, hogy Elolvassák ezt az írást és jelentését Tudassák velem; de nem Tudják a dolog értelmét megjelenteni.

De felõled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nékem megmondani, Bíborba öltöztetel és Aranyláncz lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az Országban.

Erre Dániel felele, és monda a Királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és Adományaidat Másnak adjad: Mindazáltal az írást elolvasom a Királynak, és jelentését megmondom néki.

Te, oh Király! A felséges Isten birodalmat és Méltóságot, dicsõséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te Atyádnak;

És a Méltóság miatt, a melyet ada néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tõle; megölt, a kit akart, és életben tartott a kit akart; felemelt, a kit akart, és Megalázott, a kit akart;

De mikor a Szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett Megátalkodottan: levetteték az õ Birodalmának Királyi székébõl, és dicsõségét elvevék tõle;

És az emberek fiai közûl kivetteték, és az õ Szíve Olyanná lõn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lõn az õ Lakása, és fûvel etették õt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, Míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek Országán, és azt helyezteti arra, a kit akar.

És te, Belsazár, az õ fia, nem Aláztad meg a Szívedet, noha mindezt tudtad.

Sõt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az õ Házának edényeit elõdbe Hozták, és te és a te fõembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak Azokból; és az ezüst-és arany-,ércz-,vas-,fa-és kõisteneket Dícséréd, a kik nem Látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és elõtte minden te útad, nem Dicsõítetted.

Azért küldetett õ általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.

És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!

Ez pedig e szavaknak az értelme. Mene, azaz Számba vette Isten a te Országlásodat és véget vet annak.

Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és Híjjával Találtattál.

Peresz, azaz elosztatott a te Országod és adatott a médeknek és Persáknak.

Akkor Szóla Belsazár, és öltözteték Dánielt Bíborba, és Aranylánczot vetének Nyakába, és Kikiálták felõle, hogy õ parancsol mint harmadik az Országban.

Ugyanazon az Éjszakán megöleték Belsazár, a Káldeusok Királya.

És a méd Dárius Foglalá el az Országot mintegy hatvankét esztendõs Korában.