Hóseás próféta könyve
Hóseás könyve, 10. rész
Buja szõlõtõ az Izráel, a mely termi az õ gyümölcseit. Gyümölcsének Sokasága szerint Sokasította meg Oltárait, földének Jósága szerint Jó sok oszlopot állított fel.
Csalárd a Szívök; de most meglakolnak! Õ maga töri le Oltáraikat; Elpusztítja Bálványaikat.
Bizony Mondják most: Nincsen Királyunk, mert nem féljük az Urat, és a Király mit Segíthet rajtunk?!
Össze-vissza beszéltek; hamisan esküdtek; szövetséget kötöttek; de mint a bürök a mezõ Barázdáin, úgy sarjadzik ki az ítélet.
Beth-Aven Borjúi miatt Aggódnak Samaira Lakói. Bizony megsiratja azt az õ népe, és papjai is remegnek miatta, az õ dicsõsége miatt; mert Eltávozott az Attól.
Azt Magát is Assiriába Vonszolják Ajándékul Járeb Királynak. Szégyent vall Efraim, és megszégyenül Izráel az õ Tanácsa miatt.
Elveszett Samaira! Az õ Királya, mint Forgács a Víz Színén!
És Aven magaslatai, az Izráel vétke, lerontatnak. Tövis és Bogácskóró növe be Oltáraikat, és Mondják majd a hegyeknek: Borítsatok be minket! a halmoknak pedig: Omoljatok Reánk!
Gibea Napjaitól fogva vétkezél, oh Izráel! Ott maradtak; nem érte õket Gibeában a harcz a Gonoszság fiai ellen.
Megfenyítem Hát õket kedvemre! Népek gyülekeznek ellenök, a mikor megkötöztetnek kettõs Gazságukért.
Efraim szoktatott üszõ, a mely szeret nyomtatni; de én Rámegyek az õ szép Nyakára: Igába fogom Efraimot; Júda Szántani fog, Jákób Boronál néki.
Vessetek magatoknak Igazságra; arassatok kegyelem szerint! Szántsatok magatoknak új Szántást; mert ideje keresnetek az Urat, Mígnem eljõ, hogy Igazság esõjét adjon néktek.
Istentelenséget Szántottatok, álnokságot arattatok. Eszitek a Hazugság gyümölcsét, mert Bíztál a te utadban és vitézeidnek Sokaságában!
Azért zendülés Támad a te néped között, és minden te erõsséged Elpusztíttatik, a miképen Elpusztította Salman Beth-Arbelt a harcznak Napjára; az anya gyermekeivel együtt földhöz veretik.
Így cselekszik veletek Beth-El, a ti nagy Gonoszságtokért; hajnalra bizony elvész Izráel Királya!
