Jóel próféta könyve
1. rész
Az Úrnak igéje, a mely lõn Jóelhez, a Petuel Fiához.
Vének! Halljátok meg ezt, és Hallgassátok meg, e földnek minden Lakói! Történt-é ilyen a ti idõtökben, vagy a ti Atyáitoknak idejében?
Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az õ fiaiknak, és azoknak fiai a következõ nemzetségnek.
A mit a Sáska meghagyott, megette a szöcskõ; és a mit a szöcskõ meghagyott, megette a Cserebogár és a mit a Cserebogár meghagyott, megette a Hernyó.
Serkenjetek fel részegek és Sírjatok, és jajgassatok mind ti Borivók a mustért, mert elvétetett az a ti Szátokból!
Mert egy nép jött fel az én földemre, erõs és Megszámlálhatatlan; fogai, mint az Oroszlán fogai, és agyarai, mint a nõstény Oroszláné.
Pusztává tette szõlõmet; összetörte Fügefámat, Mezítelenre Hántotta és Széjjelhányta; fehérlenek annak ágai.
Keseregj, mint a szûz, a ki Gyászba öltözik az õ Ifjúsága férjéért.
Kifogyott az étel-és Italáldozat az Úrnak Házából; Gyászolnak a papok, az Úrnak Szolgái.
Elpusztíttatott a mezõ, Gyászol a föld; mert Elpusztíttatott a gabona; Kiszáradt a must; kiapadt az olaj.
Szégyenüjetek meg, ti Szántó-vetõk; jajgassatok szõlõmûvesek: a Búzáért és az árpáért; mert elveszett a mezõ Aratása!
Elszáradt a szõlõtõ; a fügefa elhervadt; a Gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezõnek minden Gyümölcsfája kiaszott. Bizony Kiszáradott az öröm az emberek közûl.
Öltsetek Gyászt és Sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti Oltár Szolgái; jõjjetek és Háljatok Gyászruhákban, Istenem Szolgái; mert megvonatott az étel-és Italáldozat Isteneteknek Házától.
Szenteljetek bõjtöt, hirdessetek gyûjtést; gyûjtsétek egybe a véneket, a földnek minden Lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek Házába, és Kiáltsatok az Úrhoz.
Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a Pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.
Hát nem szemünk Láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és Vígasság Istenünk Házából?!
Elsenyvedtek a magvak Barázdáik alatt, elpusztultak a Gabonás Házak, összedõltek a csûrök; mert kiaszott a gabona.
Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-Csordák, mert nincs legelõjük; bûnhödnek még a juh-Nyájak is!
Hozzád Kiáltok Uram, mert tûz emésztette meg a puszta Virányait, és Láng perzselte le a mezõ minden Fáját.
A mezõ vadai is Hozzád esengenek, mert Kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tûz emésztette meg a puszta Virányait.
