Zakariás próféta könyve



Zakariás könyve, 9. rész


Az Úr igéjének terhe a Kadrák földe ellen; Damaskus lesz pedig annak Nyugvóhelye (mert az Úr szemmel tartja az embereket és Izráelnek minden törzsét);


És Hámát is, a mely szomszédos vele; Tírus és Sídon, noha igen okosak!


Várat Épített Magának Tírus, és annyi az ezüstje Rakáson, mint a por, és az aranya, mint az Utczák sara.


Ímé szegénynyé teszi õt az Úr, és megrontja Hatalmát a tengeren, Magát pedig tûz emészti meg.


Meglátja ezt Askalon és megretten; Gáza is és igen Bánkódik; Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a Király Gázából, és Askalon lakatlan marad.


Asdódban pedig idegenek laknak, és a Filiszteusok kevélységét megtöröm.

Tweet thisPost on Facebook

Kivonszom a vért Szájukból és útálatosságaikat fogaik közûl, és õ is a mi Istenünké marad; és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a Jebuzeus.

Tweet thisPost on Facebook

És Tábort Járok Házam körûl, mint a sereg ellen, az ide-oda Kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtok a Sarczoló, mert most szemmel tartom õt!


Örülj nagyon, Sionnak Leánya, örvendezz, Jeruzsálem Leánya! Ímé, jön néked a te Királyod; igaz és Szabadító õ; szegény és Szamárháton ülõ, azaz Nõstényszamárnak vemhén.


És kivesztem a szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálembõl, kivesztem a harczi Kézívet is, és békességet hirdet a Pogányoknak; és uralkodik tengertõl tengerig, és a Folyamtól a föld Határáig.


Sõt a veled Való szövetségnek véréért a te foglyaidat is Kibocsátom a Kútból, a melyben nincs Víz.


Térjetek vissza az erõsséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen megfizetek néked!


Mert Kifeszítem Júdát magamnak mintegy Kézívet és megtöltöm Efraimot; és Felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és Olyanná teszlek mint a hõs fegyvere.

Tweet thisPost on Facebook

És megjelen felettök az Úr, és nyila repül mint a Villámlás; az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elõ.


A Seregeknek Ura megoltalmazza õket; megemésztik és Letapossák a parittya-köveket, és isznak és zajongnak, mint a Bortól, és megtelnek, mint a csészék és mint az Oltár szegletei.


És Megsegíti õket az Úr, az õ Istenök ama napon, mint az õ népének Nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az õ földén.


Oh, mily nagy az õ Jósága és mily nagy az õ kedvessége! Ifjakat tesz Virágzóvá a gabona, és Leányokat a must.

Tweet thisPost on Facebook






This goes to iframe