Mózes negyedik könyve (Az izráeliták megszámlálásáról való könyv )

Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi Fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai Valának, Fogták magokat,

És Támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közûl Kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei Valának, Tanácsbeli Híres neves emberek.

És mikor Hallá ezt Mózes, arczra Borúla,

És Szóla Kórénak és az õ egész gyülekezetének, Mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott Magához; mert a kit Magának Választott, Magához fogadja azt.

Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezõket, Kóré és az õ egész gyülekezete!

És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok Rá füstölõ szert az Úr elõtt holnap, és az a Férfiú legyen szent, a kit Kiválaszt az Úr. Sokat Tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!

És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek Lévi fiai:

Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön Választott Izráel gyülekezetétõl, hogy Magához fogadjon titeket, hogy Szolgáljatok az Úr Sátorának Szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet elõtt, és Szolgáljatok néki?

És hogy Magának fogadott tégedet, és minden Atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a Papságot is Kivánjátok?

Azért Hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy õ ellene Zúgolódtok?

Elkülde Azután Mózes, hogy Hívják elõ Dáthánt és Abirámot az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!

Avagy kevesled-é azt, hogy Felhozál minket a téjjel és mézzel Folyó földrõl, hogy megölj minket e Pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?

Éppen nem téjjel és mézzel Folyó földre Hoztál be minket, sem Szántóföldet és szõlõt nem Adtál nékünk örökségûl! Avagy ki akarod-é Szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel!

Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az õ áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tõlök, és egyet sem Bántottam közûlök.

Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr elõtt; te és azok és Áron, holnap.

És kiki vegye az õ temjénezõjét, és tegyetek abba füstölõ szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az õ temjénezõjét; Kétszáz és ötven temjénezõt. Te is, és Áron is, kiki az õ temjénezõjét.

Vevé azért kiki az õ temjénezõjét, és tevének abba tüzet, és Rakának arra füstölõ szert, és Megállának a gyülekezet Sátorának Nyílása elõtt, Mózes is és Áron.

Kóré pedig összegyûjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet Sátorának Nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsõsége az egész gyülekezetnek.

És Szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, Mondván:

Váljatok külön e gyülekezettõl, hogy megemészszem õket egy Szempillantásban.

Õk pedig arczukra Borúlának, és Mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy Férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é?

Akkor Szóla az Úr Mózesnek, Mondván:

Szólj a gyülekezetnek, Mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellõl köröskörûl.

Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, és követék õt Izráel vénei.

És Szóla a gyülekezetnek, Mondván: Kérlek Távozzatok el ez istentelen emberek Sátorai mellõl, és semmit ne illessetek Abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az õ bûneik miatt.

És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellõl köröskörûl; Dáthán pedig és Abirám kimenének, Megállván az õ Sátoraiknak Nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel.

Akkor monda Mózes: Ebbõl Tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem Magamtól indultam:

Ha úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden Más ember, és ha minden Más ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet.

Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekeszik, és a föld megnyitja az õ Száját, és elnyeli õket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen Szállanak Alá pokolba: akkor megismeritek, hogy Gyalázták ezek az emberek az Urat.

És lõn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok.

És Megnyitá a föld az õ Száját, és elnyelé õket és az õ Háznépeiket; és minden embert, a kik Kórééi Valának, és minden Jószágukat.

És Alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé õket a föld, és elveszének a község közûl.

Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök Valának, mind Elfutának azoknak Kiáltására; mert azt Mondják vala: Netalán elnyel minket a föld!

És tûz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama Kétszáz és ötven Férfiút, a kik füstölõ szerekkel áldoznak vala.

Szóla pedig az Úr Mózesnek, Mondván:

Mondd meg Eleázárnak, Áron pap Fiának, hogy szedje ki a temjénezõket a tûzbõl, a tüzet pedig hintsd széllyel, mert megszenteltettek a temjénezõk;

Ezeknek temjénezõi, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És Csináljatok Azokból vékonyra vert lapokat az Oltár Beborítására. Mivelhogy Járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyûl Izráel fiainak.

Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezõket, a melyekkel a megégettek Járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az Oltár Beborítására.

Emlékeztetõül az Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron Magvából Való, ne Járuljon az Úr elé füstölõ szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne Járjon, mint Kóré és mint az õ gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által.

És Másnap Felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, Mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét!

Mikor pedig egybegyûle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor Fordulának a gyülekezet Sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhõ, és megjelenék az Úrnak dicsõsége.

Mózes azért és Áron menének a gyülekezet Sátora elé.

És Szóla az Úr Mózesnek, Mondván:

Menjetek ki e gyülekezet közûl, hogy megemészszem õket egy Szempillantásban; õk pedig Orczájokra Borúlának.

És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezõt, és tégy abba tüzet az Oltárról, és rakj Reá füstölõ szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdõdött a Csapás.

Vevé azért Áron a temjénezõt, a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdõdött vala a Csapás a nép között. És füstölõ áldozatot tõn, és engesztelést szerze a népnek.

És Megálla a megholtak között és élõk között; és megszûnék a Csapás.

És Valának, a kik megholtak vala e Csapás alatt, tizennégy ezer Hétszázan; azokon kivûl, a kik megholtak vala a Kóré Dolgáért.

És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet Sátorának Nyílásához. Így szûnék meg a Csapás.